Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

127 bérleti időre az alpereseknek átengedték, ezek a felpereseknek előleges negyedévi részletekben, évi 10800 K-át fizetnek, a 9-ik pontban kiköttetvén, hogy a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felpereseknek jogukban áll a szerződést minden külön felmondás nélkül megszüntetni. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapította azt is, hogy a felpereseknek az A) a. alapján járó összegből P. József végrehajtató követelésének fedezésére évi 1800 K birói foglalás alá vétetvén, az 1907. évi november hó 19. napján az alpereseknél letiltatott, a kik ezután az 1908. évi július 1-én a felperesek javára esedékessé vált összegből 1908. évi augusztus hó 23-án 450 K-át, a végrehajtató illetve meghatalmazottja kezeihez, további 500 K-át pedig a jelen per megindítása után a felperesek képviselője kezeihez fizettek le, s utóbbi a lefizetett összeget, a szerződés megszüntethetése iránti jog fentartásával vette föl. E szerint a tényállás szerint, az alperesek a most említett 500 K-ra nézve annak lejártakor a szerződésben elvállalt fizetési kötelezettségüknek eleget nem tettek; minthogy pedig a birói letiltás nem jogosítja fel az adóst arra, hogy tartozását a lejárat után is visszatarthassa, hanem letiltás esetén az a kötelesség hárul reá, hogy a letiltott összeget utalványozás esetén a foglaltatónak kezeihez kifizesse, ennek hiányában pedig a lejárat után azonnal a bíróságnál letétbe helyezze: annálfogva nyilvánvaló, hogy az alperesek az által, hogy a fentebb említett 500 K-át annak lejárata után is jogtalanul visszatartották, fizetési késedelembe estek, eme fizetési késedelem pedig a szerződő felek jogviszonyait szabályozó A) a, szerződés 9. pontja értelmében a szerződés megszüntetését vonja maga után. A most kifejtettek szerint tehát téves levén a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint a felpereseket a szerződés megszüntetése iránti keresetükkel elutasította, ehhez képest a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felek között megkötött A) a. szerződést, az alperesek szerződésellenes mulasztása következtében megszűntnek kellett nyilvánítani és az alpereseket az ingatlan kibocsátására, valamint mint pervesztes feleket a S. E. 109., 168. és 204. §§-ai alapján az összes perköltség viselésére is kötelezni. (Kir. Guria I. G. 221/1908. 1909 február 24.)