Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
109 az adósa által elajándékozott vagyonból csak lejárt követelésére nézve és erre is csak akkor követelhet kielégítést, ha adósának más vagyonából fedezetet nem nyert; ebből folyólag tekintettel az előadott Lényállásra, felperessel szemben nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság és ítélete nem ellenkezik a kir. Curiának 1907. I. G. 11. sz. a. hozott határozatában elfoglalt jogi álláspontjával, midőn felperes keresetének csak a fennebb előadottak szerint adott helyt. (Kir. Curia I. G. 181/1908. 1909 január 19.) 2874. A tulajdonos, a ki dolgát másnak használatra átengedte addig, mig arra önmagának szüksége nem leszr az engedett használatot bármikor megszüntetheti, a nélkül, hogy a megszüntetés szükségének bekövetkezését bizonyítani tartoznék. A felebbezési biróság alperest a kereseti pincze visszabocsátására és a kereset beadása napjától kezdve elvont haszon megfizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig mind az alperest felülvizsgálati, mind a felperest csatlakozási kérelmével elutasította a következő indokolással: Nem áll meg az alperesnek az anyagi jog megsértésére alapított panasza, mert a peres felek közt létrejött adásvevési szerződés 3. pontja szerint az alperes csak addig használhatja a felperesnek eladott pincze szóban forgó részét, a meddig arra a felperesnek szüksége nem lesz. A használatnak ilyen módon megengedésénél pedig a dolog természetéből folyik, hogy e szükség beálltát a tulajdonos szabadon határozza meg, a használatnak szivességből engedett szolgalmát tehát bármikor megszüntetheti, a nélkül, hogy e megszüntetés szükségének bekövetkezését a használatra jogosulttal szemben bármivel bizonyítani tartoznék. Mivel pedig a felebbezési biróság tényállásként azt állapította meg, hogy az alperes használati jogára nézve a fentitől eltérő megállapodás a felek közt nem jött létre; mivel ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban a S. E. 197. §-a szerint, irányadó: a felebbezési biróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn az alperest a kérdésben levő pinczének a felperes tulajdonos birtokába bocsátására kötelezte.