Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

109 az adósa által elajándékozott vagyonból csak lejárt követelésére nézve és erre is csak akkor követelhet kielégítést, ha adósának más vagyonából fedezetet nem nyert; ebből folyólag tekintettel az előadott Lényállásra, felperessel szemben nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság és ítélete nem ellenkezik a kir. Curiának 1907. I. G. 11. sz. a. hozott határozatában elfoglalt jogi álláspont­jával, midőn felperes keresetének csak a fennebb előadottak sze­rint adott helyt. (Kir. Curia I. G. 181/1908. 1909 január 19.) 2874. A tulajdonos, a ki dolgát másnak használatra át­engedte addig, mig arra önmagának szüksége nem leszr az engedett használatot bármikor megszüntetheti, a nélkül, hogy a megszüntetés szükségének bekövetkezé­sét bizonyítani tartoznék. A felebbezési biróság alperest a kereseti pincze visszabocsátására és a kereset beadása napjától kezdve elvont haszon megfizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig mind az alperest felülvizsgálati, mind a felperest csatlako­zási kérelmével elutasította a következő indokolással: Nem áll meg az alperesnek az anyagi jog megsértésére ala­pított panasza, mert a peres felek közt létrejött adásvevési szer­ződés 3. pontja szerint az alperes csak addig használhatja a fel­peresnek eladott pincze szóban forgó részét, a meddig arra a felperesnek szüksége nem lesz. A használatnak ilyen módon meg­engedésénél pedig a dolog természetéből folyik, hogy e szükség beálltát a tulajdonos szabadon határozza meg, a használatnak szivességből engedett szolgalmát tehát bármikor megszüntetheti, a nélkül, hogy e megszüntetés szükségének bekövetkezését a hasz­nálatra jogosulttal szemben bármivel bizonyítani tartoznék. Mivel pedig a felebbezési biróság tényállásként azt állapította meg, hogy az alperes használati jogára nézve a fentitől eltérő megállapodás a felek közt nem jött létre; mivel ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban a S. E. 197. §-a szerint, irányadó: a felebbezési biró­ság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn az alperest a kérdésben levő pinczének a felperes tulajdonos birtokába bocsá­tására kötelezte.

Next

/
Thumbnails
Contents