Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

107 báfyszérűei) perbe idéztettek; mihez képest a nyilvánkönyv, ha ez a perhez nem esatoltatott, a feiebhezési bíróság ítéletének feloldásával, hivatalból beszerzendő. A felebbezési bíróság a per érdemében itélt, ellenben a kir. Curia az ügy tárgyalását a felperes költségére hivatalból elhalasztotta, és a felebbezési bíróságot arra utasította, hogy záros határidő kitűzésével a felperest az illető betétek hiteles másolatainak becsatolására szólítsa fel, azok bemutatásának elmulasztása esetén pedig a betétek hiteles másolatait a felperes költségére szerezze meg, s annak utánna a hiteles másolatok csatolásával az összes iratokat a folytatólagos tárgyalás kitűzése végett ismét terjessze fel; mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt ügyállás szerint a felperes keresete ingatlan vagyonra fennálló vagyonközösség megszüntetésére, következésképpen dologi jog érvényesítésére irányul; már pedig mindazokban az esetekben, a melyekben a keresettel valamely nyilvánkönyvbe felvett ingatlanra vonatkozó dologi jog érvényesítése czéloztatik, a per érdemében határozat csak akkor hozható, ha mindazok, a kiknek nyilvánkönyvi jogai a kereset által érintetnek, szabályszerűen perbe idéztettek, — minek következtében nemcsak az elsőbiróság, hanem a felebbviteli bíróságok is hivatalból kötelesek vizsgálat tárgyává tenni, hogy mindazok, a kiknek nyilvánkönyvi joga a kereset által érintetett, perben állanak-e ? és a végből a kereset tárgyává tett ingatlanok hiteles telekkönyvi másolatait — a kitörlési keresetek kivételével, a melyeknél az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §-a értelmében a hiteles telekkönyvi kivonatok a bíróság által hivatalból szerzendők be, — a felperes már a keresetlevélhez köteles csatolni, esetleg a tárgyalás során bemutatni. Minthogy pedig a per tárgyává tett ingatlanokra vonatkozó hiteles telekkönyvi másolatok sem az elsőbiróság előtt, sem pedig a felebbezési eljárásban nem csatoltattak, azok csatolása előtt pedig a m. kir. Curia az ügy érdemi eldöntésébe nem bocsátkozhatik, annálfogva az ügy tárgyalásának elhalasztása mellett, a felebbezési bíróságot a szóban forgó betéti másolatok beszerzésére kellett utasítani. (Kir. Curia I. G. 175/1908. 1909. január 19.) 2873. Az O. P. T. 950. és 953. §-ának egybevetéséből jogszerűen következik, hogy a hitelező az adósa által elajándékozott vagyonból csak lejárt követelésére nézve és erre is csak akkor követelhet kielégítést, ha adósának más vagyonából fedezetet nem nyert. (Erd. e.)