Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
104 p—i czégnek (alperes) 55,000 K vételárban, mely összegből a czég 35,000 K-t kifizetett, a hátralékos 20,000 K-t pedig a peres felek az alperes részére biztosítékul kötötték le a szerződésben elvállalt annak a feltételnek a biztosítására, hogy S. Pál mérnök, a ki a felpereseknek jogelőde volt, elszigetelő czikkek gyártására szolgáló hason gyárákat sem felállítani sem vezetni vagy megfelelő tanácsot vagy útmutatást adni nem fog. Felperes B. Mórné, a ki férje jogaiba is lépett, előzően pert indított S. Pál ellen ily nyilatkozat kiállítása iránt, azonban keresetével elutasíttatott. Most keresetet indít az alperes czég ellen a hátralékos 20,000 K s jár. iránt. Alperes azzal védekezik, hogy miután S. Pál a találmányára szabadalmat eszközölt ki és hasongyárat másoknak eladott, a 20,000 K vételár hátralékot felperes szerződésszegése miatt kötbérül visszatartani jogosult. A felebbezési biróság felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A S. E. 204. §-nak az a kitétele, hogyha az ügy felülvizsgálati eljárásban megállapítható tényállás alapján eldöntésre alkalmas, ez a törvényszakasz annak össztartalmánál fogva és az állandóan követett birói gyakorlat szerint csak akkor alkalmazható, a mikor az alsóbirósági Ítéletek feloldásával az eljárás megszüntetésének, illetőleg a megfelelő végzés hozatalának esete forog fenn. A S. E. 197. §. szerint az ügy érdeme szempontjából a felülvizsgálati biróság a bizonyítékok önálló mérlegelésébe és a tényállásnak önálló megállapításába nem bocsátkozhatik, hanem a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás az e törvényszakaszban kijelölt alapon csak megtámadható; általában véve felülvizsgálatnak csak a S. E. 185. §. a), b), c) pontjaiban meghatározott alapon van helye; azonban felperes felülvizsgálati kérelmében a S. E. 190. §. rendelkezése ellenére a tényállásra vonatkozóan azokra az alapokra visszavezethető tüzetes panaszt fel sem hozott; e nélkül pedig felperes részéről felülvizsgálali kérelmében az iránt felhozottak, hogy a jelen perben mi és miáltal van vagy nincs bizonyítva és mi a való tényállás, tekintetbe nem vehetők. A felebbezési biróság, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti indokait is és kiindulva a 2. és B) alatti okiratokban foglalt szerződési megállapodásokból, felperest keresetével lényegileg azért utasította el, mert valónak fogadta el azt, hogy az illető gépre szabadalom eszközöltetett ki és hogy S. Pál az elvállalt versenytilalmat megszegte; ezen az alapokon pedig a felebbezési biró-