Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

96 rűen következik, hogv habár az A) a. okirat szerint, a kataszter által megállapított mivelési ágakat felperesek Írásbeli beleegyezése nélkül megváltoztatni nem szabad, az ezzel a tilalommal elérni kivánt czél az által lényegileg veszélyeztetve nincs. A íélebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes állandóan tartott a bérleményen annyi lábas jószágot, a mennyi a bérlemény termő erejének fentartására szükséges; az A) a. okirat szerint pedig alperes a föld termő erejének fentartása végett köteles állandóan annyi darab lábas jószágot tartani, a hány darab az e czélra szolgáló épületekben elhelyezhető; ebből tehát nyilvánvaló, hogy ennek a kikötésnek czélja a bérlemény termő erejének fentartása; következésképen az elérni kivánt ez a czél lényegileg nincs veszélyeztetve az által, hogy alperes esetleg nem tarlott annyi darab lábas jószágot, a hány darab az e czélra szolgáló épületekben éppen elhelyezhető, de állandóan tartott a bérleményen annyi lábas jószágot, a mennyi a bérlemény termő erejének fentarlására szükséges. Az A) és B) a. okiratok szerint a netáni tűzkár esetén a biztosítási összeg felpereseket illeti, azonban az épületekben elemi csapások által előálló hibákat felperesek fogják saját költségükön helyrehozni, de ha ez tűzkár esetén a biztosító intézet által fizetendő összegből nem telnék, a különbözetet alperes köteles a sajátjából pótolni; nyilvánvaló tehát, hogy annak a kikötésnek, hogy a netáni tűzkár esetén a biztosítási összeg felpereseket illeti, czélja az volt, hogy a leégett épületek helyreállításának felpereseket terhelő kötelessége fedezve és biztosítva legyen; már peclig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes azokat a leégett épületeket, melyeknek tűzkár biztosítási összegét felvette és felpereseknek át nem adta, haladéktalanul helyreállította és az ezzel felmerült költség az illető tűzkár biztosítási összegeket meghaladta; mindezekből tehát jogszerűen következik, hogy ez által az illető kikötéssel elérni kivánt czél lényegileg veszélyeztetve nincs. Felperesek teljesen vesztesek, és alperes teljesen nyertes lett, illetőleg felperesek felebbezése a per főtárgyára teljesen sikertelen maradt; éppen azért a felebbezési bíróság megsértette a S. E. 109 és 168. §§-ban foglalt azt a kötelező jogszabályt, hogy a vesztes fél a nyertes fél perköltségének megtérítésében elmarasztalandó, és hogy a sikertelen felebbezés költségét a fe-