Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

93 1848 január i. után keletkezett, csakis a magyar magánjognak a törvénykezési gj^akorlat megalkotta szabályai alkalmazhatók. Már pedig a magyar magánjogi törvényeknek az ideiglenes törvénykezési szabályokkal visszaállítása után keletkezett olyan jogviszony, a mely szerint a telek tulajdonosa bizonyos évi szolgáltatás ellenében a vele szerződő félnek megengedi, hogy ez az ő telkén épületet emeljen, a mely az építtető szerződő félnek lesz tulajdonává — a m. kir. Guriának egy ehhez a jogvitához hasonló ügyben 190G. évi október hó 9-én t. G. 257. sz. a. * hozott elvi határozata értelmében, — csak akkor hatályos, ha a szerződő telek a jogviszony fentartását naptár szerint meghatározott időtartamhoz kötötték, de még ebben az esetben sem követelheti az épület létesítője a telek tulajdonosától a telek tulajdonának az érték megtérítése ellenében átengedését, a fel alépítmény tulajdonát és e tulajdonnak telekkönyvi bejegyzését, mert hogy ilyen esetben a telek tulajdonosa annak tulajdonát kifejezetten fentartja, azt a bér vagy taksa fizetése legjobban bizonyítja. Az ebben az elvi határozatban foglalt jogelv értelmében tehát az építkezés kérdésében nyilvánvalóan jóhiszemű alperes ebben a peres ügyben csak akkor érvényesíthetné a telek és az arra emelt épület tulajdonának osztottságából eredő jogi álláspontját, ha közte, illetve jogelődei és a felperes tulajdonos közt a szóban forgó ingatlan és felülépítmény tekintetében határozott időtartamra megszabott jogviszony jött volna létre, a melyet a felperes megállapodás ellenére akar idő előtt megszüntetni. Mivel azonban a megállapított tényállás szerint ez az eset itt fönn nem forog, mert az 1882-ben keletkezett ezt a jogviszonyt a peres felek egy évi felmondási idővel bizonytalan időre kötötték, ezt pedig a fönti elvi határozat értelmében joghatályosnak nem tekinthető, a felebbezési bíróság ezekből az okokból nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a felperes keresetének helyt adott, az alperest pedig a vitás terület tulajdona iránt támasztott viszonkeresetével elutasította. Avval sem sértett meg anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy az alperest viszonkeresetével kártérítést tárgyazó részével is elutasította, mert ez a kérdés a fenti elvi határozat * Lásd : XII. kötet 5S. lapján.