Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

94 szerint, de a malom leégése és a tűzkárnak a biztosító társasa részéről megtérítése következtében tárgytalanná lett. A föntiek következtében az alperesnek eljárási jogszabályok állítólagos megsértésére alapított panaszai tárgytalanokká lettek. Ezek szerint az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyulván, őt avval elutasítani és mint pervesztest, a S. E. 204. i 11. 109. és 108. §§-ai értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 179/1908. 1908 deczembér 16.) 28<>6. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, a midőn a haszonbérleti szerződés csak általánosságban tartalmazza azt, hogy rendelkezéseinek megszegése a szerződés megszűntét vonja maga után, akkor a haszonbér fizetés elmulasztásának kivételével, a haszonbérlő részéről csak azok a szerződésellenes cselekmények és mulasztások bírnak szerződés megszüntető hatálylyal, a, melyek a szerződés lényeges feltételeit érintvén, az az által elérni kívánt czélt veszélyeztetik. A felebbezési birúság felpereseket haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetükkel elutasította és a perköltséget megszüntette, a kir. Guria felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította, ellenben alperes csatlakozási kérelmének helyet adott és a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával felpereseket az összes perköltségben marasztalta a. következő indokolással: Felperesek a felebbezési bíróság Ítéletét azért támadják meg, mert a haszonbérleti szerződés meg nem szüntettetett és •alperes az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségében el nem marasztalhatott, alperes pedig a felebbezési bíróság ítéletét azért támadja meg, mert felperesek az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségében el nem marasztaltattak. Felperesek részéről felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasz nem bir megállható alappal; ellenben alperes részéről válasziratában felhozott panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) és B) a. okiratok szerint kiköttetett, hogy a ha-