Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)
7? s az erre vonatkozó tényállás megállapításánál egyedül az a jogszabály áll fenn, hogy a bíróság a felek társadalmi állását és a férj vagyoni viszonyait köteles mérlegelés tárgyává tenni; már pedig a felebbezési bíróság Ítéletéből kitűnik, hogy a felebbezési bíróság a tartásdíj mennyiségének megállapításánál úgy a peres felek társadalmi állását, mint a férj vagyoni körülményeit tekintetbe vette, hogy pedig ezekre való tekintette] a felperes eltartására szükséges összeget mennyiben állapította meg, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Ezek szerint felülvizsgálati kérelmével mind a két felet el kellett utasítani és minthogy a felülvizsgálat egyik részről sem vezetett sikerre, a S. E. 168. és 204. §§-ai alapján közöttük a felülvizsgálati költséget kölcsönösen megszüntetni. (Kir. Curia I. G. 154/1008. 1908 november 18.) 2860. Az 1907: XVII. t.-cz. 5. §-n értelmében csupán a perköltség miatt nincs helye felfolyamodásnak a felebbezési bíróságnak — bár első fokban — hozott végzése ellen. Ugyúllm : Bérlemény visszabocsátása iránti perben felperesek felebbezéssel éltek, a melyre alperesek előkészítő iratot és csatlakozási kérelmet adtak be. Felperesek a felebbezést tárgyalás előtt visszavonván, a felebbezési bíróság az előkészítő iratot és csatlakozási kérelmet tárgytalannak mondotta ki, azonban felpereseket költségben nem marasztalta. A kir. Curia felperesek felfolyamodását hivatalból visszautasította, és ezért költséget meg nem állapított, a következő indokokból: Az alperesek a felebbezési bíróságnak 1908. évi július hó 25-én kelt 1908 D. 89/4. számú azon végzése ellen élnek a felebbezési eljárásban felmerült költség viselése kérdésében felfolyamodással, a mely végzéssel a felebbezési bíróság a felebbezési eljárásban az alperesek részéről beadott előkészítő iratért és csatlakozási kérelemért felszámított költség megtérítésére a felpereseket el nem marasztalta. Az 1907. évi XVII. t.-cz. 5. §-nak abból a rendelkezéséből azonban, hogy a másodbiróság határozata ellen a perköltség