Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

76 továbbá, hogy a megdrágult életviszonyok következtében a felperes társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak tekintetbe vételével fentartására évi 18,000 korona szükséges. Ellenben téves az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az érvelése, hogy a m. kir. Curia az előző perben kimondotta volna, hogy a tartásdíj mennyiségének megállapításánál az alperesre háramlandó vagyon értéke is tekintetbe vétetett, mert ellenkezően a kir. Curia a 684/902. sz. alatt* hozott Ítéletében azt jelentette ki, hogy a felebbezési bíróság figyelemmel volt arra is, hogy az alperes abban az időben önálló vagyonnal vagy biztos jövedelemmel nem birt. Ennek a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásnak alapul vétele mellett a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal a döntésével, mely szerint az alperes által fizetendő tartásdíj összegét 1000 koronáról havi 1500 koronára, vagyis évi 18,000 koronára fölemelte; mert az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy az önhibáján kívül különváltan élő nő, ha az ideiglenes tartásdíj összegének megállapítása után a férj jövedelmei lényegesen emelkednek és az időközben előállott életviszonyoknál fogva a tartási kötelezettség megállapítása iránt lefolytatott perben megállapított összeg a nő eltartására már nem elegendő, a tartásdíj felemelését kérni jogosult. (Hasonló értelemben határozott a m. kir. Curia 1905. évi deczember hó 7-én G. 209/905. sz. alatt.)** Áttérve a felperes felülvizsgálati kérelmére, az abban felhozott panaszoknak szintén nincs megállható alapjuk; mert, ha a bíróság a felek valamely tényállítása tekintetében ténybeli meggyőződését már a beszerzett bizonyítékokból megalkothatónak találja, a további bizonyítás fölvételét eljárási szabály sértése nélkül mellőzheti; a mennyiben tehát a felebbezési bíróság a becsatolt osztályegyezség alapján bizonyítottnak fogadta el, hogy alperesre az atyja után 4.500,000 korona örökség háramlott, e részben a további bizonyítás felvételét nem volt köteles elrendelni; mert továbbá annak megállapítása, hogy a különváltan élő nő eltartására milyen készpénzbeli összeg szükséges, ténykérdés, * Lásd: VIII. kötet 342. lapján. ** Lásd: XI. kötet 117. lapján.