Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

Alperesek a felebbezési bíróság ítéletét a per főtárgyára nézve felülvizsgálati kérelmükben egyedül azon az alapon támadják meg, hogy szerintük a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy őket a kereset tárgyát tevő vételár iránt egyetemleges kötelezettségben levőknek tekintette. Ez a panasz alaptalan; mert a felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) és BIF) alatti okiratok szerint az eladónak a 21,000 K hátialékos vételárról olyan váltók voltak átadandók, melyek valamennyi vevő váltónyilatkozataival el vannak látva; továbbá azok szerint az okiratok szerint eladó a vétel tárgyára a vételár teljes kifizetésig tulajdonjogát fentartotta; márpedig minden váltóilag lekötelezett, a váltóban kitett egész összeg erejéig vagyonilag felelős és a tulajdonjognak a vételár teljes kifizetéséig fentartásánál fogva a vevők mindegyike nem a vételárból fejenként reá eső résznek, hanem az egész vételárnak kifizetése után szerezhette meg az illető vétel tárgyára nézve valamennyi vevővel együttesen a tulajdonjogot; ezekre való tekintettel tehát az illető okiratok idézett tartalmával kellően ki van fejezve a vevőknek akaratelhatározása az iránt, hogy mindegyikük az egész vételár erejéig vagyis egyetemlegesen vállalt vagyonilag felelősséget. Az alsóbirósági Ítéletek, tárgyalási jegyzőkönyvek és ezek mellékletei szerint felperes az elsőbiróságnál keresetét arra alapította, hogy bizonyos ingatlanok előzőleg 48,000 koronán túl vannak megterhelve és így az egész vételár lejárt, majd pedig arra, hogy alperesek tartoztak volna az 1907. évi október hó 15. napján részletfizetést teljesíteni, ezt nem tették és így az egész vételár lejárt; azonban ténybelileg valótlannak bizonyult az, hogy bizonyos ingatlanok 48,000 koronán túl vannak megterhelve és hogy alperesek az 1907. évi október hó 15. napján részletfizetést teljesíteni tartoztak volna; az elsőbiróság az 1908. évi márczius hó 10. napján hozott ítéletével ezek alapján felperest keresetével el is utasította; a felebbezési eljárásban felperes keresetét már arra alapította, hogy alperesek tartoztak volna az 1908. évi április 15. napján 3000 korona részletet fizetni, ezt nem tették és igy az egész vételár lejárt; a felebbezési biróság pedig ezen az alapon marasztalta el az alpereseket. Ezek szerint az 1908. évi augusztus hó 10. napján megtartott felebbezési tárgyaláskor alpereseket késedelem terhelte és