Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

70 A felebbezési bíróság felpereseket e tényállás alapján a szolgálmány megváltására az említett ingatlan-részletek tekintetében is feljogosította, azonban ez a jogi álláspontja is téves; mert a kir. Guria 1907. I. G. Zs. 1., 1907. I. G. Zs. 2. és 1908. I. G. Zs. 6. számok alatt* ismételten kimondotta, hogy az 1896. évi XXV. t.-cz. 1—2. §-a szerint az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthatósága a megváltásra jogosított irányában állapítandó meg és ennélfogva jelen perben az ingatlanok jogi természetén kívül eldöntendő kérdés az is, hogy felperesek a szolgálmányok megváltása iránt kereshetőségi joggal birnak-e, s ha nem birnak, keresetükkel elutasítandók még abban az esetben is, ha az ingatlanoknak az utóbb idézett törvényben gyökeredző jogi természete különben kétségen kívül állana is. A kir. Guria ezenkívül kimondotta azt is, hogy az 1896. évi XXV. t.-cz. 2. és 14. § ának egybevetéséből kétségtelen, hogy az ingatlanokat terhelő szolgálmányokat a jelenlegi tényleges birtokos válthatja meg és hogy az úrbéri és ezzel rokonperek jogi természetéből és az imént felhívott törvényszakaszok említett rendelkezéséből okszerűen következik az is, hogy jelen perben annak a kérdésnek eldöntése, hogy a föld tulajdonosának a per tárgyává tett ingatlanokra vonatkozó tényleges birtoklása jogszerű alapon nyugszik-e, ennek a pernek tárgyát nem képezheti; ezekből pedig egyedül az a jogi következtetés vonható le helyesen, hogy felperesek, kik a per tárgyává tett ingatlanokat sem a kereset beadása idején, sem a per folyama alatt tényleg nem birták és nem birják, az azokon fekvő szolgálmányok megváltására feljogosíthatok nem voltak volna. Felpereseket tehát ezek iránt az ingatlan részletek iránt keresetükkel el kellett utasítani; és minthogy a felebbezési bíróság ítélete tényállást egyáltalán nem foglal magában a tekintetben, hogy a majorosi 1. sz. tkjvben 7. 215/5., 215/6., 215/7., 215/8. és 215/9. hrsz. alatt felvett ingatlanok mindenikét aránylag mily összegű évi szolgálmány terheli és e miatt a felebbezési bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása folytán nem állapítható meg, hogy felperesek alperesnek a több más ingatlanokért egy átalányösszegben megállapított váltságtőkéből, mily megváltási összeget tartoznak a megváltás útján tulajdonul megszerezhető ingatlanok ellenében fizetni, ezért a felebbezési bíróság ité* Lásd XII. kötet 369. és 431. lapján.