Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

61 ható és befejezhető nem volt; ez iránt tehát már csak a felülvizsgálati kérelemben felhozottak tekintetbe nem vehetők. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint felperes és alperes az iránt szerződtek, hogy alperes felperes részére egy házat melléképületeivel együtt meghatározott átalányösszegért felépít, alperes köteles ezeket az elvállalt terjedelemben teljesen kész állapotban felperesnek az 1907. évi október hó 15. napjáig átadni és a mennyiben ennek meg nem felelne, köteles a mulasztás tartamára felperesnek minden mulasztott napért 20 korona kötbért fizetni, mit felperes jogosítva van a fizetendő építési összegből levonásba hozni. Az ekként történt megállapodásból jogszerűen következik, hogy alperes az illető épületet az 1907. évi október hó 15. napjáig nemcsak lakható állapotba hozni, hanem az elvállalt terjedelemben teljesen kész állapotba helyezni tartozott és így alperes a kötbér fizetése alól nem az illető épületnek az 1907. évi október hó 15. napjáig lakható állapotba hozása, hanem eddig az ideig az elvállalt terjedelemben teljesen kész állapotba helyezése által szabadult volna. Már pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az illető épület az 1907. évi október hó 15. napjáig, de a felebbezési bíróság Ítéletének meghozatala napján sem volt alperes által az elvállalt terjedelemben teljesen kész állapotba hozva; éppen ezért, habár a különben szerződésileg elvállalt alakszerű átadás és átvétel különös jogi jelentőséggel nem is bír, a felebbezési biróság helyesen kötelezte alperest a munka teljesítésére, vagyis arra, hogy az illető épületeket szerződésszerű minőségben és állapotban befejezze, illetőleg ekként felperesnek átadja, vagyis rendelkezésére bocsássa; e mellett az ítéleti rendelkezés mellett tehát nyilvánvaló, hogy alperesnek nem az alakszerű átadás és átvétel eszközlése, hanem az áll kötelességében, hogy az illető épületeket szerződésszerű minőségben és állapotban befejezze. A felebbezési biróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy az illető helyen és időben kőműves-sztrájk volt; alperesnek azt a kifogását pedig, hogy az építkezés folyamán téglát kapni nem lehetett, a felebbezési biróság helyesen mellőzte azért, mert a dolog természeténél fogva az építési vállalkozó részéről egymagában véve az, hogy téglát kapni nem lehet, jogilag számításba vehető mentségül nem szolgálhat.