Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIV. kötet 1908,1909 (Budapest, 1910)

62 A felebbezési bíróság nem mellőzte azt, hogy az illető épületben a kályhákat felperes külön tartozott volna oda felállíttatni, azonban tényként azt állapította meg, hogy a kályhák felállításának elmaradása nem akadályozta azt, hogy alperes a maga részéről az elvállalt munkát befejezze. Az a körülmény, hogy alperesnek felperessel szemben esetleg munkabér czímén követelése van és ez iránt összeszámolás még nem történt meg és hogy felperes a kötbért az építési összegből levonhatja, felperesnek a kötbérhez való igényét nem teszi időelőttivé, hanem esetleg csak arra szolgálhatott volna okul, hogy alperes netáni munkabéri igényét a jelen perbeír beszámítás, esetleg viszontkereset útján érvényesítse; azonban a pernek tekintetbe vehető adatai szerint e czimen alperes számszerű tüzetes felszámítást nem tett. A szerződési teljesítésnek meghatározott napon teljesítése iránt kikötött és naponkénti összegekben meghatározott kötbér érvényesítése szempontjából, ha az illető teljesítés akár a jogosítottnak szerződésellenes késedelme, vagy egyéb ténykedése, akár erőhatalom következtében merőben lehetetlen, a teljesítésnél jelentkező késedelem jogilag menthető; azonban az ilyen késedelem is rendszerint attól az időtől kezdve jogilag számításba veendő, a mikor a teljesítés lehetetlensége megszűnt. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1906. G. 239. szám alatt.)* Már pedig a fentiekhez képest a jelen esetben felperesnek szerződésellenes késedelme vagy erőhatalom ugyan meg nem állapítható, azonban a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az 1907. év július havában felperes megbízta alperest, hogy emeletre vonatkozó tervet és költségvetést készítsen és addig, a míg e felett meg nem egyeznek, az építkezést ideiglenesen szüneteltesse, hogy továbbá ezt követőleg 5 hét múlva tudatta felperes alperessel azt, hogy az emelet építésére vonatkozó szándékától eláll. A most ismertetett tényállásból jogszerűen következik, hogy a munkának 5 héten át ideiglenesen szünetelését maga felperes kivánta és evvel 5 hétig tartó késedelem nyilván alperes akaratára vezethető vissza és így felperesnek illető ténykedése követ* Lásd : XII. kötet 56. lap.