Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

45A felebbezési bíróság ugyanis az alpereseket a felebbezési költség kölcsönös megszüntetése mellett azért kötelezte 14 K költség fizetésére, mert a felebbezéssel élő fél felebbezésében az. ügyet nyilvános előadás útján kérte elintéztetni és annak szóbeli tárgyalása az alperesek kérelmére rendeltetett el, már pedig a felebbezési bíróság úgy találta, hogy a szóbeli tárgyalás a védelem szempontjából nem volt szükséges. A felebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása azonban téves; mert a felebbező fél ellenfelének a beadott észrevételekben szóbeli tárgyalás tartása iránt előterjesztett kérelme nem tartozik azok közé a joglépések közé, a melyek abból a szempontból, hogy a jog czélirányos érvényesítésére vagy védelem czéljából szükségesek voltak-e? mérlegelés alá volna vonható; következően a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével kötelezvén az alpereseket eme többkiadás fizetésére, Ítéletének e részben való megváltoztatásával a felek között a felebbezési költséget teljesen meg kellett szüntetni. (Kir. Guria I. G. 387/1907. 1907 szeptember 25.) 2736. Annak megállapítására, hogy a felperesek jogelőde és az alperesek között megkötött ujabbi bérleti szerződés fenn nem áll, jogviszony megállapítása iránti keresetnek a S. E. 16. §-a értelmében helye nincs, ha alperesek a korábbi szerződés alapján a bérlemény tényleges használatában vannak s így módjukban áll felperesektől a bérlemény visszabocsátását a bérleti szerződés lejárta okából perrel követelni. A felebbezési bíróság felpereseket bérleti jogviszony fenn nem állásának megállapítása iránti keresetükkel, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a felperesek támadták meg felülvizsgálati kérelemmel. A szóbelileg is előadott kereset arra volt irányozva, hogy a bíróság itéletileg állapítsa meg, hogy a felperesek anyja özvegy H. Lajosné mint bérbeadó és az alperesek mint bérlők közt, két budapesti házra nézve 1907 január 14-én Írásban kötött szerző-