Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

46 dés érvénytelen és semmis, mivel a bérbeadó, a ki 1907 március 26-án elhalt, s a kinek örökösei a felperesek, az 1907 augusztus 1-én kezdődő bérleti szerződést elhalálozása miatt nem teljesítheti, s a bérbeadónő olyan bérleti szerződést, a melynek kezdő hatálya az ő halála utánra esik, a felperesekre kötelező hatálylyal nem köthetett, továbbá, mert a bérleti szerződés kötésénél a bérbeadó megtévesztetett. A felebbezési bíróság tárgyalási jegyzőkönyvének és ítélete indokainak tartalma szerint pedig a felperesek a felebbezési tárgyaláson kijelentették, hogy keresetüket a S. E. 16. §-ra alapítják, a mely annak a megállapítását czélozza, hogy a peres felek közt a keresetben jelzett jogviszony fenn nem áll. A S. E. 16. §-a szerint valamely jogviszony fenn nem állásának birói megállapítása iránt kereset csak akkor indítható, ha a megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik és a szükségesség kérdése hivatalból vizsgálandó. A felebbezési bíróság tényállásként azt állapította meg, hogy a keresetben megjelölt ingatlanokra (házakra) vonatkozólag a felperesek jogelőde özvegy H. Lajosné az alperesekkel bérleti szerződést kötött s e bérletben az alperesek 1904 augusztus 1-eje óta vannak bent, azt ma is használják. Ebből a tényállásból és a kereset tartalmából az következik, hogy a felperesek jogelőde a kereseti két házat már 1904 aug. 1-től kezdve adta bérbe az alpereseknek és hogy a további bérlet iránt kötötte az alperesekkel 1907 január 14-én azt a szerződést, a melylyel a további bérleti idő kezdete 1907 augusztus 1-ével kezdődik és a melyre nézve a felperesek a bérleti jogviszony nem létezését kérték megállapítani. Ámde az e tárgyú megállapítás a felperesek jogviszonyainak biztosítása végett az alperessel szemben nem volt szükséges, mert ha a felperesek azt vélik, hogy az a bérleti szerződés, a melyet a felperesek jogelőde a kereset tartalma szerint az 1907 aug. 1-től kezdődő négy évre kötött, a felpereseket nem kötelezi és fenn nem áll, módjukban van a felpereseknek az, hogy az 1904 aug. 1-től tartó bérlet leteltével az alperesektől a bérelt házaknak visszabocsátását a bérleti szerződés lejárta okából perrel követelhessék. Ekként a S. E. 16. §-ának előfeltétele a megállapítási ke-