Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

14 Egyébiránt a felebbezési bíróság tényként azt is megállapította, hogy dr. K. Arthur mint alperesek megbízottja és felperesi •czég egyik tagja szóbelileg megegyező akaratkijelentést is tettek az iránt, hogy alperesek teljesíteni, tehát a váltóforgatmányokat is átadni csak akkor kötelesek, ha felperes az illető motort kijavíttatja ; ez a ténymegállapítás pedig jogszabályba nem ütközik. A tárgyalási jegyzőkönyvek szerint ugyanis alperesek tanuként hivatkoztak dr. K. Arthurra, ugyanezt a felebbezési bíróság tanuként idézte meg és hallgatta ki és így a fél kihallgatása előtt megeskettethette; az pedig, hogy a nevezett az alpereseknek megbízottja volt, a S. E. 86. és 87. §§-ai rendelkezéséhez képest tanuként való kihallgatását ki nem zárta és nem ütközik az ügy eldöntésére befolyással bíró eljárási szabályba az, hogy a felebbezési bíróság a tanúnak és a félnek eskü alatti kihallgatását egyszerre rendelte el. Ezeknél fogva nem ütközik sem eljárási, sem anyagi jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a döntése, a mely szerint felperest egyesített keresetével elutasította és a S. E. 109. és 168. §§-ai rendelkezéseinek megfelelően költségben marasztalta; épen ezért felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §-a alapján őt a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Curia I. G. 382/1907. 1907 szeptember 24.) 2735. A felebbező fél ellenfelének, a beadott észrevételekben szóbeli tárgyalás tartása iránt előterjesztett kérelme nem tartozik azok közé a joglépések közé, a melyek abból a szempontból, hogy a jog czélirányos érvényesítésére vagy védelem czéljából szükségesek voltak-e ? mérlegelés alá volna vonható. A felebbezési bíróság alpereseket 14 K felebbezési költségben marasztalta, a többi felebbezési költséget pedig kölcsönösen megszüntette, ellenben a kir. Curia az összes költséget szüntette meg a következő indokból: Alapos az alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság őket a szóbeli tárgyalás tartásával felmerült több költség fizetésére jogszabály megsértésével kötelezte.