Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

40 A felebbezési bíróságnak ez a jogi döntése azonban téves; mert a felek között a jogügylet joghatályosan létrejött akkor, midőn a szerződés feltételeire nézve egyértelmű megállapodásra jutottak és egységes szerződési akaratukat kijelentették és a vevő a vétel tárgyát birtokába vette, míg az a körülmény, hogy a felek a jogügyletről felvett okiratot ideiglenes jellegűnek nyilvánították, magának a jogügyletnek hatályára befolyással nincs, hanem az okirat ideiglenességének jogszerű következménye egyedül abban áll, hogy a míg a vevő szerződési kötelességének meg nem felel, a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiállítását nem követelheti. A joghatályosan létrejött és feltételhez nem kötött jogügylet, kivévén azokat az ügyleteket, a melyeknél a törvény vagy törvényes gyakorlat különleges jogszabályokat állított fel, csak azon az alapon támadható meg és hatálytalanítható, ha annak megkötésekor oly körülmények forogtak fenn, a melyek a szerződő felek valamelyikét szabad akarat kijelentésében akadályozták, vagy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált. Ámde a felperesek fel sem hozták, hogy a jogügylet lényeges körülményeire nézve megtévesztettek vagy szabad elhatározásukban egyébként akadályozva vagy korlátolva voltak volna, azáltal pedig, hogy az alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a felpereseknek megítélt követelés az alperes lefoglalt ingóiból teljesen nem nyert fedezetet vagy hogy az alperes vagyontalan, a szerződés teljesítése jogilag lehetetlenné nem vált. Ezek szerint a felperesek az alperestől nem a joghatályosan megkötött szerződés felbontását, hanem a szerződés alapján teljesítést lévén jogosultak követelni, a felebbezési bíróság Ítéletének e részben való megváltoztatásával felpereseket keresetükkel el kellett utasítani. A felebbezési bíróság Ítéletének e részben való megváltoztatásával az alperesnek a kereset tárgyára vonatkozó egyéb panasza tárgytalanná vált. Másfelől az alperesnek az előterjesztett viszonkereset elutasítása miatt emelt felülvizsgálati kérelmét szintén el kellett utasítani ; mert a szerződés nem tartalmaz oly rendelkezést, a mely szerint a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadásának időpontja meghatároztatott volna, ilyennek hiányában pedig az