Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

17 27125. Igaz ugyan, hogy az özvegyi jogot rendszerint csak a hagyatékot alkotó vagyonban gyakorolhatni és liogy az a hagyatékot alkotó részét nem tevő előre kiadott értéknek hasznaira ki nem terjed; ámde abban az eset­ben, midőn az örökhagyó egész vagyonát még életében, bár holtiglan járó lakás és eltartás kikötésével elaján­dékozta és evvel az özvegyet özvegyi jogának érvénye­síthetésétől egészen megfosztja, az özvegy az őt meg­illető özvegyi tartást ettől a megajándékozottól köve­telbeti. Az id. törv. szab. I. r. 7. és 8. §§-aiban foglalt ren­delkezések csak az ott megnevezett személyek törvényes osztályrészére vonatkoznak, a második feleség özvegyi jogára tehát nem alkalmazhatók. Az olyan vagyonátruházást, melynek egyedüli egyen­értéke az átruházónak életfogytiglan tartása, olyan eset­ben, a mikor az átruházott vagyon jövedelme a tartásra elégséges, mindig ajándékozásnak tekintetik. Az özvegyet férje után megfelelő tartás illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy férjének hányadik felesége volt. Az 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a kifejezetten csakis egy gyermekrész évi jövedelmét biztosítja a második fele­ségnek özvegyi tartás czimén, ezenfelül azonban semmi egyebet nem juttat neki, tehát lakást sem a férje házában. ügyállás : I. Jócza végrendelet hátrahagyása nélkül elhalálozván, utána maradt a második neje és az első házasságából származó leánya T. T.-né szül. J. Anna. I. Jócza még életében átruházta összes vagyonát nevezett leányára és ennek férjére élethossziglani lakás és eltartás kikötése mellett. Özv. I. Jóczáné özvegyi jog czimén keresetet indít mostohaleánya és ennek férje ellen lakás és tartás iránt, viszont ez utóbbiak keresetet indítanak az özvegy ellen lakkiürítés iránt. A két per egyesíttetvén, a feleb­bezési bíróság megállapít a felperes özvegy részére az alperesek házában lakást és évi tartást, a kir. Guria pedig az I. r. alperes felülvizsgálati ké­relmének részben helyt adva, a felebbezési bíróság Ítéletének részben meg­változtatásával, felperest a természetben való lakásra irányuló keresetével elutasította és arra kötelezte, hogy az illető telkes házat a hozzátartozó kenderfölddel együtt, 8 nap alatt, végrehajtás terhe mellett alperesek bir­tokába engedje át és ennek következtében az alperesek részéről felperesnek Curiai határozatok. XIII. köt. 2

Next

/
Thumbnails
Contents