Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

12 zési biróság, hogy G. J. tanúvallomását nem mérlegelte szabályszerűen ; hogy B. Ákosnak tanuként kihallgatását el nem rendelte és hogy ítéletét a büntető perben adott szakértői véleményre alapította, noha a felperesnek nem volt módjában erre a véleményre észrevételeket tenni, ezt pedig a polgári bíróságnak lehetővé kellett volna tennie, annál inkáb, mert felperes, a szakértő véleménynyel szemben, könyvekkel és okiratokkal bizonyításra késznek nyilatkozott. Felperes panaszai lényegükben alaposak. A felebbezési biróság ugyanis téves jogi felfogással állapította meg, hogy alperes az ő két nyilatkozatának kiállításakor jogellenes kényszer hatása alatt volt és hogy ennek következtében ennek a két nyilatkozatnak jogi hatálya nincs. E téves jogi felfogás következtében a felebbezési biróság nem csak a kényszer hatására fennálló jogszabályokat sértette meg, hanem azokat is, a melyek az eme peres ügyhöz hasonló esetekben a bizonyítás kötelességét szabályozzák. A bűnvádi feljelentéssel fenyegetés egymagában ugyanis jogi szempontból nem mindig alkalmas olyan «igazságtalan és alapos félelem» előidézésére, a mely valamely jogügylet létesítésére kényszerítene és a melynek alapján, az eme jogvita területén hatályos 0. P. T. 870. §-a értelmében a jogügylet hatálytalansága minden esetben kimondható lenne. Annak, hogy valamey jogügylet kényszer alapján megtámadható legyen, előfeltétele az, hogy ez a kényszer jogellenes legyen, mert az akarat szabadságát csakis jogosulatlan behatásokkal szemben kell megvédeni. Ameddig a jogosult fél az állam megengedte módon akarja a maga igényét érvényesíteni, jogellenes fenyegetés esete nem forog fenn, akkor sem, a mikor a hitelező adósát e végből bűnvádi eljárással fenyegeti, mert hiszen jogszabályaink megengedik, hogy a jogosult evvel az eszközzel is oltalmazza a maga jogos igényét, föltéve, hogy bizonyító adatai ennek a megengedett kényszerítő eszköznek alkalmazását az adott esetben megokolttá, az adós szolgáltatásra kötelezését pedig nyilvánvalóvá, vagy legalább is nagy mértékben valószínűvé teszik. Ebben a peressé vált esetben a hitelező felperesre nézve alperesnek kötelezettsége olyképen lett nyilvánvalóvá, hogy az alperes följegyzéseinek és számadásainak felperes két megbízottja által megvizsgálása alapján kitűnt, hogy a felperes faraktárának