Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)
10 viselni, hogy végül sem terméketlenség, sem árvíz, sem jégverés, sem bármi más elemi csapás okából alperes haszonbérleengedésre igényt nem tarthat és miután bérbeadó a nevezett társulatnak a szóban levő birtok megjavítását is czélzó működéséért semmiféle szavatosságot nem vállalhat magára, ennélfogva alperes a társulat által foganatosított, vagy még csak ezután foganatosítandó árvédelmi és szabályozási munkák eredményért, illetőleg esetleg bekövetkezhető csalatkozásokért, vagy azért, hogy ha a bérterület részben vagy egészben újból víz alá jutna, sem követelhet a bérbeadótól semmiféle czímen kártérítést vagy bérleengedést. Ilyen tényállás mellett a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy alperest a keresetbe vett haszonbérben elmarasztalta; mert a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja; már pedig ama tényállás szerint felperes a csatornázás, illetőleg árvédelmi és belvízlevezetési munkák iránt semmiféle kötelezettséget nem vállalt magára, hanem a feleknek egyező akaratához képest ezek a munkák az illető társulat által voltak befejezendők, a munkák befejezésének ideje és sikere iránt a koczkázatot kifejezetten alperes vállalta magára és kiköttetett, hogy e czímen és általában árvíz vagy bármi más elemi csapás okából alperes, ki a bérlemény tárgyának mivoltát a szerződés kitételeihez képest nyilvánvalóan ismerte, kártérítést, vagy bérleengedést nem követelhet; következésképen a mellett, hogy a haszonbérleti viszony tényleg és jogilag fennállott, alperes az 1906. évre vonatkozó haszonbér megfizetését jogszerűen nem tagadhatja meg a miatt, hogy a. csatornázás, illetőleg árvédelmi és belvízlevezetési munkák hiánya miatt a bérlemény területét 1906. évben a víz elárasztotta, e miatt az 1906. évben csak kevés és silány termése volt és így azt a területet a holdankénti 44 K haszonbérhez viszonyítva az 1906. évben mezőgazdasági czélra megfelelő módon nem használhatta, tehát esetleg csak vagyoni károsodása mellett birtokolta. Ezeknél fogva alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §. szerint a felülvizsgálat költségében marasztalni. (Kir. Curia I. G. 353/1907. 1907 szeptember 10.)
