Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

3 alapján jogi következtetés útján állapítja meg, a megállapítás jogkérdésre vonatkozik, a mi felülvizsgálatnak a tárgya. A felebbezési bíróság felperest bérlemény átadása iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Az alsóbirósági ítéletekben foglalt ügyállásból kitűnően felperes szóval is előadott keresetében azt adva elő, hogy alperes ama «középső istállót előtte levő kerített ereszes udvarral »> és «egy az új munkásházhoz legközelebb eső górét». melyek az alperestől bérbe vett k—i mezőgazdasági szeszfőzde és szeszfinomító alkatrészeit képezik, számos sürgetés daczára neki a kereset beadásáig át nem adta, azt kérte, hogy alperes emez a bérlemény alkatrészeit képező dolgok átadására köteleztessék. A felebbezési bíróság ítéletével felperest eme keresetével elutasítván, felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy elutasítása jogszabály megsértésével történt. Ez a panasz megállható alappal nem bir; mert igaz ugyan, hogy a bérbeadó a bérleményt összes tartozékaival együtt a bérbevevőnek át- és birtokba adni köteles, azonban a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett, a midőn kimondotta, hogy alperes bérbeadó eme kötelezettségének megfelelt; mert a felebbezési bíróság az ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a rendelkezése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásban, melyben az elsőbiróság által megállapított s ekként a góréra is kiterjedő tényállást is magáévá tette, tanúk vallomása alapján, elfogadva az azokban foglalt ténykörülményeket és nem az azokban előadottakból jogi következtetést vonva arra. hogy jogilag átadás történt-e vagy sem, tehát tényként azt állapította meg, hogy alperes az említett tartozéki alkatrészeket felperesnek a bérlemény átadásakor nemcsak tényleg átadta, hanem azt is, hogy felperes az istállót birtokolván, azt több ízben bérbe-, illetve albérbe-adás útján tovább adta. A felebbezési bíróság tehát Ítélkezésénél az anyagi jog szabályait nem sértette meg; de lényeges eljárási szabályokat sem sértett meg; mert meggyőződése megalkotását a S. E. 64. §-a rendelkezésének megfelelően indokolta; és 1*