Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

4 mert a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban a felebbezési tárgyaláson mellékelt külön iratban felhívott tanúk mellőzését általánosságban szintén indokolta, az pedig, hogy indokolását minden egyes esetre kiterjedően tüzetesen ki nem fejtette, jelen esetben azért nem lényeges; mert a felebbezési bíróság, mint az Ítéletében kifejtve is van, meggyőződését már megalkotván, további bizonyítást elrendelni nem tartozott; és meri egyébként is a kereset tárgyát képező tartozékok felperesnek alperes által tényleges birtokba adatván s az a birtokba be is lépvén, az a bérlet tartama alatt személyes kereseti joggal bir ama harmadik személyekkel szemben, kik a birtoklásban gátolják és pedig annál inkáb, mivel a tényállásból nem tűnik ki, hogy felperes vitatta és megállapíttatni kérte volna, hogy alperes a neki tényleg át- és birtokba adott tartozékokat az átadás után újból saját birtokába véve, azok tekintetében a felperessel kötött szerződés megsértésével ujabban mások javára rendelkezett. (Kir. Curia L G. 367/1907. 1907 augusztus 12.) 2720. Egyetemlegesség forog fenn nemcsak akkor, ha az a kötelezvényben kifejezetten kiköttetett, hanem akkor is, ha az okiratban említett tartozásért házastársak vállaltak kötelezettséget és azok egyike az egész tartozásnak biztosítására kötötte le ingatlanát jelzálogul. A bérlő a bérelt területen általa emelt épületnek értékét a bérleti viszony megszűntével — külön kikötés hiányában — nem követelheti a bérbeadótól, ha az építkezés csak a bérlő üzleti érdekében történt és a bérbeadó az épület lebontását követeli. A felebbezési bíróság alpereseket a kereseti 3000 K egyetemleges megfizetésében marasztalta, a kir. Curia pedig II-rendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Téves a felebbezési bíróság Ítéletének II. r. alperes panaszolta az a kijelentése, hogy alpereseket azért kellett egyetemlegesen marasztalni — noha a C) a. nem állapítja meg kötelezettségük egyetemlegességét, — mert alperesek az elsőbiróságnak