Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

159 alperes az 190G. évi szeptember hó 4. napján kézhez vette; e mellett a tényállás mellett tehát alperes a fenn kifejtettekhez képest a 40,000 koronát már az 1907. évi márczius hó 4. napjáig kiszolgáltatni tartozott volna. Az 1*/. alatti okirat szerint felperes az 1907. évi június hó 15. napján az alpereshez kir. közjegyző útján olyan tartalmú levelet intézett, hogy a 40,000 koronát már a B) alatti levéllel felmondotta, hogy per inditása nélkül alperes ellen a 40,000 korona erejéig kielégítési végrehajtást eszközölt ki; de alperes ez ellen azon az alapon tett kifogást, hogy a B) alatti nem közokirat, azon nem várt esetre tehát, ha a bíróság úgy döntene, hogy a B) alatti nem közokirat és ez alapon a végrehajtást megszüntetné, óvatosságból a 40,000 koronának megfelelő felmondását közjegyzőileg megismétli. Az r . alatti okiratnak most ismertetett tartalmából nyilvánvaló, hogy ezzel felperes a B) alatti okiratnak fenn kifejtett hatályától el nem állott és felismerhetően csak azt czélozta, hogy esetleg per indítása nélkül alperes ellen kielégítési végrehajtást eszközöljön ki; következésképen a jelen perben nincs jogszerű alapja annak, hogy az illető félév az 1907. évi június hó 15. napjától számíttassék és hogy az ekként számított félév eltelte előtt felperes keresete időelőttinek tekintessék. Az A) alatti okirat fenn idézett tartalmából a dolog természeténél fogva jogszerűen következik, hogy a megfelelő félév eltelte után elsősorban alperes köteles a tőkét kifejezetten a felperes kezeihez kiszolgáltatni és ennek megtörténte után áll be felperesnek az a kötelezettsége, hogy a tőkének felhasználásával Gy. város területén házat vegyen vagy építsen és magát az ingatlanságot, a mindkét kiskorú gyermeknek egyenlő arányban tulajdonképen telekkönyvileg bekebeleztesse; felperesnek ez a kötelezettsége pedig a tőkének az alperes által kiszolgáltatása után Ítéleti lekötelezés nélkül is fennáll és érintetlenül marad; felperes tehát nem tartozik bizonyítani, hogy ennek a kötelezettségének eleget tenni fog és annál kevésbbé azt, hogy már eleget tett. mert hiszen az A) alatti okirat össztartalmából nyilván kitetszik, hogy felperes egyenesen az alperes által kiszolgáltatandó tőke felhasználásával tartozik ennek a kötelezettségének eleget tenni; már pedig a dolog természeténél fogva ennek a kötelezettségnek az illető tőke kiszolgáltatása előtt eleget tenni nem lehet.