Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

nem a tagoknak üzletrésze és így az általuk befizetett összegek, hanem az egyéb hitelezők követelései elégítendők ki és csak az utóbbiak kielégítése után megmaradó összeg az, a mi a tagok között üzletrészeikre és így az általuk befizetett összegekre megfelelően felosztandó; következésképen I. r. alperes a szövetkezeti alapszabályokra való tekintet nélkül, a Gs. T. 38. §. első bekezdésének rendelkezéséhez képest üzletrészét és így az általa befizetett összegei saját kölcsöntartozására a kereskedelmi törvénynél fogva be nem számíthatja. Az I. r. alperes teljesen vesztes lett, illetőleg az ő felebbezése egészen sikertelen maradt; épen ezért megfelel a S. E. 109. és 168. §-aiban foglalt jogszabálynak a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, a mely szerint az I. r. alperest az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségének fizetésére kötelezte. Ezeknél fogva I. r. alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a S. E. 204. §-a szerint a felülvizsgálati eljárás költségében marasztalni. (Kir. Curia I. G. 7/1908. 1908 márczius 6. és I. G. 40/1908. 1908 ápril 1.) 2780. Olyan esetben, a mikor a perujító fél az alapperben hozott ítéletet nem az 1868: LIV. t.-cz. 321. §-a értelmében a bűnös cselekmény bebizonyítása által véli érvényteleníthetőnek, hanem részben a korábban kihallgatott tanuk ujabb vallomásával, részben új tanuk vallomásával szolgáltatandó új bizonyítékokkal, a perujító fél nem utasítható arra, hogy előbb büntető úton állapíttassa meg a korábban kivett tanúvallomások hamisságát. A felebbezési bíróság az újító alperest perujítási keresetével érdemben elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: A perujító alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság lényeges anyagi és eljárási szabályt sértett meg, midőn Ítéletének alapjául a bontó per bizonyítékait vette; midőn kimondotta, hogy a bűnvádi eljárás befejezése előtt az alapperben már kihallgatott és az újított perben a korábbival ellentétes vallomást tevő tanuk vallomását figyelembe nem veheti,