Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

12>j A felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt az alperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel. Alperesnek a felebbezési eljárás felfüggesztése iránti kérelmét a kir. Guria is alaptalannak találta; mert a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállása szerint felperes az i—i kir. törvényszék előtt alperes ellen indított rendes perrel nem az eladott gyógytárak tulajdonának visszakövetelése illetve az adásvevési jogügylet hatálytalanítása iránt, hanem csupán annak kieszközlése végett lépett fel, hogy a jelen perbeli követelését az említett gyógytárakból és berendezéseikből mint külön kielégítésre jogosított hajthassa be; e két per tehát egymással nem áll oly szoros összefüggésben, hogy jelen per ama pertől függetlenül eldönthető nem volna és ebben az esetben a S. E. 44. §-a alkalmazást nem nyerhet, mert a Gs. T. 52. és 129. §-a értelmében a külön kielégítésre jogosított nincs elzárva ati ól, hogy a mennyiben követelése személyes igénynek is tekinthető, ezt is mint csődhitelező a csődtömeg ellen egy időben érvényesíthesse. A Cs. T. 100. szakasza értelmében a csődtömegnek a tömeggondnok a jogi képviselője; és minthogy a felebbezési bíróság ítélete szerint a tömeggondnok az elsőbirói eljárás folytatását képező felebbezési bírósági eljárás rendén tisztében eljárt, alaptalan alperesnek az a további panasza is, hogy K. Józsefnek ismeretlen örököseit az elsőbirósági eljárás során perbe kellett volna vonni. Alaptalan továbbá alperesnek az a panasza is, hogy jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal is, hogy a K. József hagyatékának illetve csődtömegének miségét meg nem állapította, mert felperes az alsóbirósági ítéletek ügyállása szerint személyes követelés érvényesítése végett lépett fel keresettel, az ily követelések pedig az egész csődtömegből nyervén kielégítést, nem forgott fenn szüksége annak, hogy külön a hagyaték misége is a jelen perben megállapíttassck. Alaptalan alperesnek a miatti panasza is, hogy a felebbezési bíróság a perbeli követelését lejártnak tekintette; mert K. József a vételhátralékot részletekben volt ugyan köteles megfizetni, és a felebbezési bíróság azt sem állapította meg, hogy az adásvevési szerződés rendén kiköttetett, hogy egyik részletnek nem fizetése