Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

114 Az alsóbirósági Ítéletek és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint a felek között nem vitás az, hogy alperesek fizetési zavarokkal küzdvén, felperesnek 6118 K 56 f-rel adósai voltak, ebből felperes 2720 K 56 f-t a mellett a feltétel mellett engedett el, hogy alperesek a többit meghatározott részletekben és időben Budapesten pontosan megfizetik; felperes pedig a leszállított 2720 K 56 f-t épen ezen az alapon, nevezetesen azért követeli, mert alperesek az 1905. évi október hó 15. napján, illetőleg minthogy ekkor vasárnap volt, az 1905. évi október hó 16. napján esedékes 136 K 3 f részletet pontosan nem fizették. Az alsóbirósági Ítéletek és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint a felek között nem vitás az, hogy ennek a 136 K 3 f-nek alperesek részéről történt kiegyenlítése nem közvetlenül felperes kezeihez készpénz fizetése által, hanem akként létesült, hogy mindkét félnek a m. kir. postatakarékpénztárnál cheque-számlája volt, alperesek felperes javára az illető összegről megfelelő chequet bocsátottak ki és ezt a postatakarékpénztárba beküldötték, a postatakarékpénztár 1905. évi október hó 17. napján az illető összeggel alperesek számláját megterhelte, azt az összeget felperes számlájára írta és erről felperest értesítette, ki ezt az értesítést az 1905. évi október hó 18. napján kapta meg. Abból a megállapított tényből, hogy felperes már 1905. évi október hó 21. napján tudatta alperesekkel, hogy a késedelem miatt a 2720 K 56 f-t követeli, jogszerűen következik, hogy felperes az utólagos teljesítést kellő időben tett jogfentartással fogadta el; ellenben az ügyállásból nem tűnik ki, hogy felperes a kiegyenlítés módját fizetésül el nem fogadta vagy annak módja ellen tiltakozott volna; épen ezért a 2720 K 56 f követelhetése szempontjából, a miről az ügyállás szerint váltó nem állíttatott ki, a 136 K 3 f-re vonatkozó váltó rendelkezése és a váltójog határozmányai mi jelentőséggel sem birnak. Az a kikötés ugyanis, hogy felperes 2720 K 56 f-t a meghatározott részletfizetések pontos megtartása esetére elengedett, és hogy a meghatározott részletfizetések pontos meg nem tartása esetében alperesek a 2720 K 56 f-t megfizetni kötelesek, szorosan véve ugyan nem kötbér, hanem mindenesetre a birság jogi természetével bir; ehhez képest a 2720 K 56 f felperes részére a részletfizetések meg nem tartása esetében csak akkor Ítélhető meg, ha alperesek nyilvánvaló késedelme szolgált okul arra, hogy