Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

112 A kereset arra van alapítva, hogy az alperes a saját házában a felperesnek évekre terjedőleg bérbeadott földszinti üzlethelyiség előtt egy személyfelvonó-készüléket (lift) szándékozik építeni, az annak elkészítése czéljára ásott mély gödörrel az üzlethelyiségben levő műhely ajtajának szabad használatát korlátozza, az építendő felvonó pedig a műhely világosságát veszélyezteti és használhatóságát több okokból korlátozza. A kereseti kérelem pedig arra van irányozva, hogy az alperes a személyfelvonó-készülék építésétől eltiltassék. Ezekhez képest a kereset tárgya nem pusztán az egy évet meghaladó békés birtoklás megháboritásából kifolyólag a birtokba való visszahelyezés, hanem az alperesnek olyan cselekmény abbanhagyására való kötelezése, a mely cselekmény a felperesnek szerződésileg a bérlemény használatára megszerzett használati jogát sérti és így a kereset nem is tekinthető a S. E. 1. §-a 5. m) pontja alá eső sommás visszahelyezési keresetnek, a melyre nézve a S. E. 182. §-a szerint felülvizsgálatnak helye sem volna. Továbbá a felebbezési bíróság Ítéletének a felülvizsgálati panaszszal megtámadott az a jogi álláspontja is tarthatatlan, hogy miután a szerződés tanúsága szerint a felperes az egész bérleményt üzleti helyiségül vette bérbe, ebből az okból, ha a bérleménynek a felperes részéről műhelynek használt része, a czélba vett építmény következtében czipészműhely gyanánt nem volna is használható, ez a cselekmény bérlemény használatában való háborgatásnak nem volna minősíthető, minélfogva a felebbezési bíróság annak vizsgálatába nem is bocsátkozott, hogy a műhelynek használt üzlethelyiség használata háborítva van-e ? A NB. 2. a. csatolt levélalakú okirat azt tartalmazza, hogy az alperes bérbe adta az ott körülírt utczai üzlethelyiséget és a hozzá tartozó kis udvari szobát a meghatározott időre. Ebben az okiratban nincs kifejezve az, hogy az üzlethelyiségnek és kis szobának nevezett bérlemény csakis egyedül czipőárúk eladása czéljára lesz használandó, és nem volt a peres felek közt vitás, hogy a felperes czipészmester és tényállásként megállapította a felebbezési bíróság azt, hogy való a felperes részéről NB. 4. a. csatolt különirat II. pontjában foglalt az az állítás, a mely szerint a felperes a bérlemény hátsó részét az alperes és megbízottjai tudtával 10 év óta műhelynek használta. A Budapest fővárosi lakbérleti szabályrendelet 12. §-a sze-