Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

37 lezésnek czélja az, hogy a nő idegen férfival titkosan találkozzék; már pedig a felebbezési bíróságnak fentebb kiemelt tényállása szerint a felperes tudatta nőcselédjével, hogy annak neve alatt fognak levelei érkezni; a 2. sz. alatti levél Írójához a 2. sz. alatti levél keltét megelőzően intézett sorainak ama tartalmából pedig, mely szerint a felperes tudatta vele B—re való érkezésének idejét és egyúttal kérdést intézett hozzá, hogy mikor rándul B—re, nyilvánvaló, hogy a levélnek találkozás létesítése volt a czélja, a mi egyébiránt az alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 11. sz. alatti irat ama tartalmából is kitűnik, a mely szerint a felperes maga azt jelentette ki, hogy levelének egyedüli czélja az volt, hogy a 2. sz. alatti levél Írójával az általa kedvezőtlennek talált családi helyzetét elpanaszolja, mert a szóbeli közlésnek szükségképeni feltétele az, hogy a találkozás létrejöjjön. Ezek szerint az életközösségnek az alperes által történt megszüntetése a felperes vétkességére lévén visszavezethető és az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott annál a jogszabálynál fogva, hogy az életközösséget megszakító férj ellen a különváltan élő nő ideiglenes eltartás követelésére csak akkor jogosult, ha a férj a házastársi együttélést a nélkül szüntette meg, hogy a különválásra a nő okot szolgáltatott volna, a felperesnek ideiglenes tartás követelésére nem lévén jogszerű igénye, a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával a felperest keresetével el kellett utasítani és mint pervesztes felet a S. E. 109., 168. és 204. §-ai alapján az ellenfélnek okozott költség megtérítésére kötelezni. (Kir. Curia I. G. 443/1907. 1907 deczember 21.) 2758. Ha a leány, a kinek a szülői katonai házassági biztosíték fejében meghatározott tőkeösszegnek kamatát lekötötték, később szülőitől oly vagyont kapott, a melynek jövedelme a kikötött kamatot meghaladja, ez a vagyon a leány és férjének együttes használatában levőnek tekintendő s ekként a kötelezett évi járadék kiegyenlítettnek jelentkezik. Ügyállás : R. János és neje, a kik részére a leány szülői részéről katonai házassági biztosíték fejében bekebelezéssel biztosított 40,000 K tőke,