Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

71 A szerződésileg kikötött ugarhagyás elmulasztása más módon, tehát trágyázás által nem pótolható; ellen­ben az eladott szalma a más helyről behozott trágyával pótolható. Haszonbérbeadó a szerződés megszüntetését az ugar­hagyás elmulasztása okából nem követelheti akkor, ha az esedékes haszonbért, bár erről a mulasztásról tudo­mással birt, jogfentartás nélkül fogadta el. A felebbezési bíróság felperest haszonbéri szerződés megszüntetése iránti keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes az Ítéleti tényállást hiányosnak tartja azért, mert szakértők meghallgatásával nem lett megállapítva, hogy mit kell zöld ugarnak tekinteni. Ez a panasza alaptalan; mert szakértő meghallgatása nélkül is megállapítható, hogy gazdászatilag tágabb értelemben zöld ugarnak tekintendő az őszieknek mindama előveteménye, a mi a termelt növény mag­jának kifejlődése előtt akár lekaszálás utján takarmányul, akár egyéb módon zöld állapotban felhasználtatik; jelen perben azon­ben ennek megállapítására szükség fenn nem is forgott, mert a felebbezési bíróság ítéleti indokolása és a felülvizsgálati eljárás­ban bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvek vagy azok mellékletei szerint ez a kérdés vitássá nem is tétetett. Alaptalan felperesnek az anyagi jogszabálysértésre fektetett panasza is. A felebbezési bíróság Ítéleti indokolása szerint alperes a szerződés értelmében 30 hold zöld ugart volt évente köteles hagyni, és tényként azt állapította meg, hogy alperes egyes évek­ben részint zöld ugarnak hagyott, részint megtrágyázott területtel együtt vagy megközelítette vagy túlhaladta a zöld ugar hagyásra szerződésileg kikötött területet; az 1904/05. gazdasági évben pe­dig alperes zöld ugart egyáltalán nem hagyott, hanem azt 28 hold megtrágyázásával pótolta és mindezekből azt a jogi következtetést vonta le, hogy alperes ezzel a fennebbiek szerint szerződésileg elvállalt kötelezettségének eleget tett. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja tévedésen alapszik ugyan, mert a kir. Curia I. G. 512 906. sz. a. hozott

Next

/
Thumbnails
Contents