Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)
71 A szerződésileg kikötött ugarhagyás elmulasztása más módon, tehát trágyázás által nem pótolható; ellenben az eladott szalma a más helyről behozott trágyával pótolható. Haszonbérbeadó a szerződés megszüntetését az ugarhagyás elmulasztása okából nem követelheti akkor, ha az esedékes haszonbért, bár erről a mulasztásról tudomással birt, jogfentartás nélkül fogadta el. A felebbezési bíróság felperest haszonbéri szerződés megszüntetése iránti keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes az Ítéleti tényállást hiányosnak tartja azért, mert szakértők meghallgatásával nem lett megállapítva, hogy mit kell zöld ugarnak tekinteni. Ez a panasza alaptalan; mert szakértő meghallgatása nélkül is megállapítható, hogy gazdászatilag tágabb értelemben zöld ugarnak tekintendő az őszieknek mindama előveteménye, a mi a termelt növény magjának kifejlődése előtt akár lekaszálás utján takarmányul, akár egyéb módon zöld állapotban felhasználtatik; jelen perben azonben ennek megállapítására szükség fenn nem is forgott, mert a felebbezési bíróság ítéleti indokolása és a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvek vagy azok mellékletei szerint ez a kérdés vitássá nem is tétetett. Alaptalan felperesnek az anyagi jogszabálysértésre fektetett panasza is. A felebbezési bíróság Ítéleti indokolása szerint alperes a szerződés értelmében 30 hold zöld ugart volt évente köteles hagyni, és tényként azt állapította meg, hogy alperes egyes években részint zöld ugarnak hagyott, részint megtrágyázott területtel együtt vagy megközelítette vagy túlhaladta a zöld ugar hagyásra szerződésileg kikötött területet; az 1904/05. gazdasági évben pedig alperes zöld ugart egyáltalán nem hagyott, hanem azt 28 hold megtrágyázásával pótolta és mindezekből azt a jogi következtetést vonta le, hogy alperes ezzel a fennebbiek szerint szerződésileg elvállalt kötelezettségének eleget tett. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja tévedésen alapszik ugyan, mert a kir. Curia I. G. 512 906. sz. a. hozott