Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

15 A kir. Guria 1904. G. 369. számú Ítéletével eldöntött perben az ottani végitélet rendelkező része szerint az nyert megoldást, hogy ugyanazok után a bérleményi épületek után az 1900. és 1901. évekre kivetett és felperestől behajtott hasonnemű adókat alperes felperesnek megtéríteni tartozik-e? éppen ezért annak a végitéletnek a jelen per érdemére nézve az itélt dolog hatálya nem tulajdonítható és így alperes a jelen per érdeme ellen védelmét kifogás utján is érvényesíthette; a felebbezési bíróságnak ezzel ellenkező jogi indokolása tehát téves, azonban ez a körülmény a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatására vagy feloldására okul azért nem szolgálhat, mert egyébként a. felebbezési bÍróság jogi döntése az alább kiíejtendők szerint jogilag helyes. Az alsóbirósági Ítéletek és tárgyalási jegyzőkönyvek szerint a jelen perben alperes felhozta és bizonyítani kívánta azt is, hogy a bérleményen a haszonbérleti szerződés megkötésekor már létező épületeken kívül vannak .olyan épületek is, a melyek a szerződés tartama alatt részint felperes és részint alperes pénzén emeltettek; ez iránt azonban a felebbezési bíróság a bizonyítás felvételét és ténymegállapítást jogszabály megsértése nélkül mellőzhette ; mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint ezek az új épületek még mindig adómentesek és miként a korábbi perben volt, úgy a jelen pernek tárgya a bérleményen levő olyan épületek után kivetett házadó és ennek járuléka, a mely épületek a haszonbérleti szerződés megkötésekor már a bérleményen voltak; következésképen a jelen per érdemére mi jogi jelentőséggel sem bír az, hogy a bérleményen később emeltettek-e, nevezetesen felperes, vagy alperes pénzén épületek? az pedig, hogy a pénzügyi hatóság helyesen járt-e el akként, hogy ezeknek az adómentes épületeknek becsértékét a felperes terhére kirovott járadékadónál és nem az alperesre az 1875: XXXIV. t.-cz. alapján kivetett adónál hozta levonásba, a jelen polgári per keretébe nem tartozik. Egyebekben az alsóbirósági Ítéletek és tárgyalási jegyzőkönyvek szerint a jelen perben a jogkérdés szempontjából a felek részéről csakis ugyanazok a ténykörülmények hozattak fel, a melyek a korábbi perben már megállapíttattak; a felebbezési bíróság pedig, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti indokait is, a jelen