Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

LIII XVIII. AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. (1874: XXXIV. t.-cz.) Jogszabály a magasabb és tudományos képzettséget igénylő állásokban állandóan alkalmazottakra, tehát az uradalmi ügyész vagy jogtanácsosként alkalmazott ügyvédekre nézve is az, hogy ha a szerződő felek a szerződésben nem szabályozták a szerződés megszüntetésére vonatkozó módozatokat, akkor az ily minősítvényű állandóan alkalmazott egy évi felmondási időt igényelhet, hacsak az alkalmazásnak azonnali megszüntetésére elegendő jogos okot nem szolgáltatott. 2674. 360. XIX. A KÖZJEGYZŐI TÖRVÉNY. (1874: XXXV. és 1886: VII. t.-cz.) Az a jogügylet, mely szerint vevő, az eladónak a szavatosság alól felmentésével, a vétel tárgyát tevő ingatlan átirathatásának koczkázatát elvállalja, nyilván az ingatlanhoz való jogról ingyenes lemondás ; az ily jogügyletnek a férj által a vevő nő nevében kötéséhez pedig az 1886: VII. t.-cz. 23. b. pontja értelmében a férjnek közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazásra van szüksége. 2690. 391. XX. A TELEKKÖNYVI JOG. A tlkk. rdt. 74. §-ában megengedett fentartással eszközölt zálogjogi bekebelezés joghatálya nincs kötve ahhoz az előfeltételhez, hogy az az örökös, a ki ellen a zálogjog az ő örökségi jutalékára bekebeleztetik, közvetlenül legyen örököse annak, a ki az ingatlan tulajdonosaként a zálogjog bejegyzésének időpontjában bekebelezve volt, hanem az ily fentartással történt bekebelezés joghatályosságához elegendő az örökösödések lánczolata is. 2541. 96. Az árverési vevő, a ki a birói árverésen tudta, hogy az illető ingatlanon levő épület nem a végrehajtást szenvedett, hanem egy harmadik személy tulajdona s hogy ezt az épületet nem veszi meg, nem szerezte meg tulajdonul sem az illető épületet, sem azt a területet, a melyen az épület áll; következéskép annak birtokába bo-