Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

XXXIII XIII. A KÖTELEM MEGSZŰNTE. 1. Teljesítés. Fizetés. A hitelező az adós részéről fizetett összeget annak idején első sorban a kamat törlesztésére fordíthatta volna ugyan, de ha a per folyamán a fizetés megtörténtét tagadta és a fizetés bizonyítva lett, azt utólagosan az időközben elévült kamat törlesztésére jogszerűen már nem számíthatja. 2502. 32. Igaz ugyan, hogy az adós részéről az annak megjelölése nélkül teljesített fizetés, hogy az több tartozása közül melyikre fordíttassék, az adósra nézve terhesebb tartozásra számolandó el, az időszakonként fizetendő kamattartozás pedig, melynek nem pontos fizetése esetében a tőkekövetelés azonnal lejár, a szintén fizetendő járadéktartozásnál terhesebb, mégis a fizetés a kamattartozás törlesztésére íordítottnak csak akkor volna tekinthető, ha ez a tartozás a fizetés idejében már lejárt. 2576. 167. Az az adós, a ki a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, és ennek következtében jogos érdekének veszélyeztetése nélkül fizetést nem teljesíthet, az általa szolgáltatandó tárgyat a fizetés joghatályával birói letétbe helyezheti. 2659. 333. Az egyetemleges tartozás az adósok bármelyikének fizetése által megszűnik és az ekkép megszűnt kötelem csupán egyik adósnak a hitelezővel utólagosan történt más megállapodása alapján ismét fennállóvá jogszerűen nem válhatik. 2708. 4'2G. 2. Újítás. Lemondás. Az 0. P. T. 939., 1381. és 1444. §§. értelmében a visszteher nélküli joglemondás a jognak más személyre való átruházása nélkül is ajándékozásnak tekintendő. 2652. 315. A külön perben megtámadott ajándékozás után később történt jogról való lemondás a hitelezővel szemben feltétlenül hatálytalan; mihez képest a hitelező nem ulasítható arra, hogy előbb az elajándékozott vagyonból keressen kielégítést. 2652. 315. A tartozásnak kölcsönös összeszámolása és a tartozásnak ilyen alapon elismerése nem újítás, hanem csak a feleknek a régi kötelemből eredő jogait és kötelezettségeit szabatosan megállapító jogügylet; az összeszámolásból tehát külsőleg önálló jogi igény keletkezik ugyan, anyagilag azonban mégis csak azt czélozza, hogy az eredeti jog érvényesítését tegye lehetővé más nevű kötelmi jogCuriai határozatok. XII. köt. 0