Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
133 vagy a vételárat szállítsa le; azonban felperes egyiket sem tette; az illető benzin-locomobil tényleg csak 3Vs lóerejű. Ebből a tényállásból jogszerűen következik, hogy a vétel tárgyát tevő árú lényeges részében és ennek lényegére nézve a kikötött kellékeknek meg nem felel és hogy felperes alpereseket az árú minősége iránt ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta, tehát felperesre nézve fenforog a K. T. 350. §-ában szabályozott eset és igy felperes a K. T. 346. és 349. §§. határozataira sikerrel nem hivatkozhatik; de abból a tényállásból jogszerűen következik az is, hogy alpereseknek nem szolgálhat hátrányára az, hogy az illető gépet a minőséghiány felismeréséig és esetleg nagyobb károsodásuk elhárítására utóbb is használták és hogy a minőséghiány felismerése előtt fizetési ígéretet tettek, vagy tartozásukat elismerték. Ilyen körülmények között a K. T. 348. §-a szerint alpereseknek jogukban áll az ügylettől elállani, és e tekintetben az, hogy alperesek a perújítás előtt felperestől vagylagosan a vételár leszállítását kérték, jogi jelentőséggel azért nem bír, mert a fentiek szerint felperes erre hajlandó nem volt, illetőleg ezt igénybe nem vette. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság ítéletében foglalt ügyállás szerint alperesek a tárgyaláson a rendes árnak megfizetésére készeknek nyilatkoztak; ez a nyilatkozat azonban csak ajánlatnak tekintendő, mert a felebbezési bíróság ítéletéből vagy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy alperesek azt a felebbezési kérelmüket, hogy felperes alapperbeli keresetével egészen elutasíttassék, megváltoztatták volna, az ekként fentartott ez a kérelem pedig az ügylettől elállást magában foglalja; de azokból az adatokból az sem tűnik ki, hogy felperes az illető ajánlatot elfogadta volna. Ezeknél fogva és arra való tekintettel, hogy a fenn kifejtettek szerint felperes az alappert saját jobb tudomása ellenére minden alap nélkül indította meg, felperest csatlakozási kérelmével el kellett utasítani, ellenben alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet adni, a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával az alapperbeli ítéletet egészen hatályon kívül helyezni, felperest alapperbeli keresetével egészen elutasítani és mint teljesen vesztest a S. E. 109., 168. és 204. §§. szerint az alapperbeli és újított perbeli összes költségben marasztalni. (Kir. Guria I. G. 390/1906. 1906 november 20.)
