Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

122 A felebbezési bíróság a kereset értelmében a birói egyezséget érvénytelennek kimondotta, mert úgy találta, hogy az aláírás előtt a félnek fel nem olvastatott és meg nem magyaráztatott, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította a következő indokolással: Alperes a felebbezési bíróság Ítéletét azon az alapon támadja meg, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felperes által aláírt birói egyezséget érvénytelennek jelentette ki, a nélkül, hogy felperes annak tartalmi valótlanságát bizonyította volna. Ez a panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis ítéleti indokai szerint a felperes és alperes között lefolytatott perben a bíróság előtt felvett peregyezséget azért jelentette ki érvénytelennek, mivel a bíróság részére előírt szabályok megtartása nélkül írásba foglalt egyezségnek tartalmi valóságát alperes nem bizonyította. Ez a jogi felfogás azonban téves; mert valamely alakilag valónak elismert okiratban foglalt jogügylet érvényessége megtámadható ugyan, azon az alapon, hogy az nem tartalmazza a felek valódi akarategységét; minthogy azonban a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint felperes magát a követelés alapját elismerve az egyezségnek jegyzőkönyvbe vétele után, és annak a felek által történt aláírása előtt, a bírónak az egyezség tartalmára vonatkozó és felpereshez intézett arra a kérdésére, hogy: tehát ön fog fizetni 25 koronát, e perbeli felperes igennel felelt, következőleg eme tényállás szerint felperes magára a lekötelezésre nézve, a szóbanforgó egyezség tartalmával megegyező akaratkijelentéssel élt, a szóbeli kijelentésnek megfelelően írásba felvett jogügylet pedig, még ha az okirat alakilag szabálytalan volna is, az abban résztvevő felekre kötelező erővel bir és annak hatályára nincs befolyással, hogy a fél a kötelezettség elfogadásánál abban a téves felfogásban volt, hogy a kötelezettség mérve birói határozattal szabályoztatott midőn a fizetési kötelezettség elfogadása tekintetében kifejezett nyilatkozattal élt. Ehhez képest a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével el kellett utasítani és a S. E. 109., 168. és 204. §§-ai alapján az összes perköltség viselésére kötelezni. (Kir. Curia I. G. 348/1906. 1906 november 15.)