Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

117 említés téve arról, hogy az alperes az ott említett ingatlanok megszerzése iránti szerződéstől való visszalépési jogot a maga részére kikötötte és való ugyan, hogy a felebbezési bíróság nem vette bebizonyítottnak azt, hogy a felperes a 2. alatti közvetítési díjlevél kiállításakor tudta volna, hogy az alperes és az ingatlanok tulajdonosai között létrejött megállapodásnál fogva az alperes az ingatlanok megszerzésétől visszaléphet, de ezek a körülmények is a per eldöntésére közömbösek, mert a 2. alatti közvetítési díjlevélben kiköttetett, hogy a közvetítési díj csak azoktól a vételektől jár. a melyeket az alperes megköt, de egyébként is jogszabály az, hogy a közvetítési díj csak akkor jár, ha nemcsak hogy a közvetítő összehozza a venni szándékozót az eladóval, hanem az ilyen vevővel a vételi szerződés meg is köttetik, és az eladó abban a tekintetben, hogy a közvetítő részéről hozott venni szándékozókkal a szerződést mely okból nem kötötte meg, felelni nem tartozik. Mindezeken felül pedig a 2. alatti közvetítési díjlevél 4. pontjában kiköttetett, hogy a közvetítési díj akkor lesz esedékes, ha az alperes az általa elfogadandó vevőkkel a vételi szerződést megkötvén, ezek a vevők a kijelölt intézetnél a vételár 30—40%-át befizették, és ha akár egy, akár több vevőnek elfogadott ajánlata folytán az egyik birtokért 820.000 korona és a másik birtokért 120.000 korona öszvételár biztosítva lesz. Ez a kikötés nemcsak fizetési időpontnak, hanem feltételnek is tekintendő, és minthogy a felebbezési bíróság tényállásként meg nem állapította, hogy a meghatározott összvételárak addig az ideig, a meddig az alperes a 2. alatti okiratban kitűzött határidőt saját tetszésétől függően meghosszabbította, biztosíttattak volna, ennélfogva nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a felperest keresetével egyrészt azon az alapon, hogy az alperes a felperes részéről hozott vevőkkel a szerződéseket meg nem kötötte, másrészről pedig azon az alapon is elutasította, hogy a meghatározott összvételárak el nem érettek és ekként a közvetítési díj fizetésének kikötött feltételei be nem következtek. (Kir. Curia I. G. 357/1906. 1906 november 13.)