Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

116 létre nem jöttek, és létre sem jöhettek és így az alperes ezekkel a venni szándékozókkal vételi szerződéseket nem kötött. Ilyen tényállás és a 2. alatti okirat 3. pontjában foglalt fentemlített kikötés mellett közömbös a per eldöntésére az, hogy az alperes a t-i takarékpénztárnál «Sz. parczellázási alap» czím alatt magának számlát nyittatott, továbbá, hogy a felperes részéről hozott vevőket a vételárnak részletekben a számlára való befizetésére utasította és ezek a vevők befizetéseket teljesítettek is, az alperes pedig e felett a rendelkezést magának tartotta fenn és a befizetett összegeket részint a már említett visszalépés előtt, részint azután az ingatlanok tulajdonosainak utalványozta, mert ha mindezek a tényállítások megállapítást nyertek volna is, ezekkel nem állott volna be a 2. alatti okirat 3. pontjában foglalt az a feltétel, hogy a közvetítési díj csak azok után a vételek után jár, a melyeket az alperes megköt. Minthogy pedig a per eldöntésére közömbös tényállás megállapításának mellőzése jogszabályba nem ütközik, ennélfogva a megállapítás mellőzése miatt felhozott panasz alaptalan. Nem tesz e részben külömbséget az, hogy az alperes az ingatlanok megvétele tárgyában ezek tulajdonosaival a vételi szerződést tényleg megkötötte, a mikor tényállásként van megállapítva, hogy az alperes visszalépési jogát fentartotta. azzal élt is, és a gyámhatóság az ingatlanok tulajdonosai közt volt kiskorúak érdekében a szerződést jóvá nem hagyta, mert az eredmény jogilag ugyanaz, mintha az alperes a szerződést meg sem kötötte volna és így a szerződés tényleges megkötésére vonatkozó tényállás megállapításának mellőzése a per eldöntésére közömbös levén, az e mellőzés miatt emelt panasz is alaptalan. Hasonlóképen közömbös a per eldöntésére az a ténykörülmény, hogy az alperes 1905. évi május havában a felperes közvetítésével hozott vevők által megvenni szándékolt ingatlanok vételárát összeszámolta és az e vételár után kiszámított közvetítési díj fejében egy házat adott el a felperesnek, mert ennek a ténykörülménynek megállapítása esetében sem következett volna be az a feltétel, hogy a közvetítési díj csak azok után a vételek után jár, a melyeket az alperes megköt, és így a per eldöntésére közömbös e ténykörülmény megállapításának mellőzése jogszabályba nem ütközik. Való ugyan, hogy a 2. alatti közvetítési díjlevélben nincs