Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
87 maradt összeg az összes átvett ingatlanoknak az átvételkori értékéhez. Az átadott ingatlanok elárverelésére való tekintettel pedig nem jöhetnek figyelembe az azokra eső közös javakból járó és a felebbezési bíróság tényállása szerint még meg nem határozott s külön nem telekkönyvezett illetmények, a melyek a telekkönyvi külön kitüntetés előtt, a mennyiben ellenkező nem bizonyíttatik, a belsőség tartozékául tekintendők. (1871 : LIII. t.-cz. 56. és 81. §-a.) (Kir. Guria I. G. 299/1906. 1906 október 25.) 2535. A vételi szerződésbe felvett az a kikötés, hogy vevő a takarékpénztárba vagy birói letétbe elhelyezett vételári részletet az eladónak csak akkor köteles kiszolgáltatni, ha ez férjhez megy vagy 24-ik életévét betöltötte, nem semmis a miatt, hogy vevőnek erre a kikötésre sem gyámi, sem gondnoki, sem rokonságból kifolyó jogi érdeke, de vagyoni érdeke sem volt. A felebbezési bíróság felperest 1663 K. 20 f. vételárnak birói letétből felvétel tűrése iránt indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §-a a) pontja alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. Azonban alaptalan az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy az A) alatti szerződési okirat 3. pontjában foglalt kikötést érvényesnek minősítette. Az idézett pontban a szerződő felek lényeges feltételként kötötték ki azt, hogy a vételárból 2400 koronát az alperes a felperes javára kamatozó tőkeként takarékpénztárba helyez el és ezt a felperesnek csak akkor köteles kiszolgáltatni, ha a felperes férjhez megy, vagy 24. életévét már betöltötte s a felperes kívánságára a birói kézhez letétel szintén ezzel a korlátozással történjék. Ha a felperes a vételárhátralék feletti rendelkezési jógái ilyképpen korlátozta, az ez iránti megállapodás jogilag nem semmis a miatt, hogy a felperes már a megállapodáskor nagykorúsítva volt, az alperesnek pedig erre a kikötésre sem gyámi, sem