Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

54 mert felperes az 1901. évben a szükséges faanyagokat nem kellő időben és mennyiségben szolgáltatta ki, ezek kiszolgáltatása után alperesek 1901. évben folytatták a munkát mindaddig, míg a beállott hideg a munka folytatását lehetetlenné tette és így felperes mulasztása idézte elő azt, hogy az illető munka az 1901. évi november hó első napjára befejezhető nem volt; és mert felperes okirattal nem tudta bizonyítani, hogy alpereseket az 1902. év tavaszán a munka folytatására felhívta, hanem e tekintetben csak a kihallgatott tanúk vallomására hivatkozott, a tanúk vallomására pedig az Ítéletében kifejtett okoknál fogva súlyt fektetni alig lehet; továbbá felperes saját előadása szerint beleegyezett abba, hogy az 1901. év őszén abbanmaradt munka az 1902. év tavaszán folytattassék és felperes csak az 1904. évben lépett fel a jelen kötbér iránti perrel, addig pedig teljesítést vagy kárt nem követelt és alpereseket bíróilag, vagy kir. közjegyző útján fel nem hívta ; ezek alapján tehát a felebbezési bíróság úgy találta, hogy felperes az 1902. év tavaszán maga sem kívánta a munka további folytatását, a mire szerinte indokul szolgálhatott az, hogy felperesnek az építkezés folytatásához szükséges pénz nem állott rendelkezésére. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása jogilag részben téves. A szerződési teljesítésnek meghatározott napra biztosítása iránt előre kikötött és naponkénti összegekben meghatározott kötbér érvényesítése szempontjából ugyanis, ha az illető teljesítés akár a jogosítottnak szerződésellenes késedelme, akár erőhatalom következtében merőben lehetetlen, a teljesítésnél jelentkező késedelem jogilag menthető ; azonban az ilyen késedelem is rendszerint attól az időtől kezdve jogilag számításba veendő, a mikor a teljesítés lehetetlensége megszűnt (hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1906. G. 64. sz. alatt). Ehhez képest az a körülmény, hogy felperes az 1901. évben a szükséges faanyagokat nem kellő időben és mennyiségben szolgáltatta ki, ezek kiszolgáltatása után alperesek az 1901. évben folytatták az illető munkát mindaddig, míg a beállott hideg a munka folytatását lehetetlenné tette és ezek okozták azt, hogy az illető munka az 1901. évi november hó első napjára befejezhető nem volt; továbbá az a körülmény is, hogy felperes a kötbérhez való igény kifejezett fentartása nélkül beleegyezett abba,