Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

46 tésnek és szemlélésnek nyilvánvalóan kitett helyeken is odaadta magát; ezekből a felebbezési bíróság által megállapított tényekből pedig jogszerűen vonható következtetés arra, hogy a törvénytelen gyermek anyja, a vélt fogamzási idő alatt a kéjelgést hely és személyválogatás nélkül, a női szemérem hiányára valló módon űzte; már pedig az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy a törvénytelen ágyból származó gyermek anyja attól, a kivel a vélt fogamzási időn belül nemileg közösült, a törvénytelen gyermek eltartását nem követelheti, ha a vélelmezett fogamzási idő alatt, a kéjelgést a női szemérem hiányára valló módon vagy üzletszerűen folytatta. Ezek szerint téves lévén a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperes gyermektartási kötelezettségét megállapította és őt tartási díj fizetésére kötelezte, a felebbezési bíróság ítéletét meg kellett változtatni és a per végeredményéhez képest pervesztes felperest a S. E. 109., 168. és 204. §-ai alapján az összes költség viselésére kötelezni. (Kir. Curia I. G. 214/1906. 1906 szeptember 27.) 2513. A házasság felbontása után a nő részéről, volt férje ellen végleges tartás iránt indított perek, a kir. törvénys/ékhez mint külön ügybirósághoz tartoznak akként, hogy ettől eltérésnek helye nincs. M. Katalin a volt férje B. Márton ellen nótartás iránt sommás pert indított, mindkét alsóbiróság alperest tartásban marasztalta, ellenben a kir. Curia mind két alsóbiróság Ítéletét hivatalból feloldotta, az eljárást megszüntette és felperest az összes költségben marasztalta a következő indokolással : Felperes a tényállás szerint szóval is előadott keresetében azt kéri, hogy miután a közte és alperes között fennállott házasság alperes vétkességéből végérvényesen felbontatott, az az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-a alapján tartásban marasztaltassék. Minthogy azonban a házassági viszonyból származható és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések s ekként a végleges jelleggel biró tartás iránti keresetek is — a S. E. alá tartozó ideiglenes tartás iránti pereken kívül — az 1868: LIV.