Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

38 2506. A nő férjét ennek szüleinél levő lakására is követni tartozik, hacsak nem bizonyít oly tényeket, melyek vonakodására elegendő indokot képeznének és a férjével ennek szülői házában való együttélést előre is lehetetlennek tüntethetnék fel. A felebbezési bíróság felperest ideiglenes nőtartás iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : A felebbezési bíróság részéről az első bíróság ítéletéből elfogadott, s a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint peres felek legutóbb felperes szülőinél laktak együtt, a honnan alperes veszekedés után szülőihez ment lakni, a hova feleségét előbb a községi biró által sikertelenül hivatta, majd pedig a plébános által ismételten megkisérelte rábeszéltetni, hogy kövesse. A nő férjét követni tartozván, fenti tényállás mellett felperes férjétől külön eltartást csak abban az esetben követelhetne, ha olyan tényt volna képes bizonyítani, melynél fogva azt, hogy férjét ennek szülői házában levő lakásába kövesse, jogosan megtagadhatja. Alperesnek a különélést megelőző tényei a felperes részéről megbocsátottaknak tekintendők; mert a tényállás szerint felperes a per folyama alatt, midőn alperes felszólította, hogy kövesse őt a szülőinél levő lakására, azt jelentette ki. hogy férjét oda nem követi, de más lakásba hajlandó menni. Minthogy pedig a tényállás szerint felperes azért nem hajlandó férjét az ennek szülőinél levő lakására követni, mert az alperes szülői házánál bántalmazásban részesül, a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban foglalt tényállás szerint pedig felperes nem is hozott fel és megállapíttatni nem kért. oly tényeket, melyekből az alperes szülőinek illetlen és durva kijelentéseire lehetne következtetni és a melyek felperes vonakodására elegendő indokot képeznének és a férjével ennek szülői házában való együttélést előre is lehetetlennek tüntethetnék fel: az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította. (Kir. Curia I. G. 194/1906. 11)00 szeptember 20.)