Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

28 2267. Habár a lakbérleti szabályrendelet szerint a bérlőt és a vele közös háztartásban élő hitvestársát a bérfizetés kötelezettsége egyetemlegesen terheli, mégis a feleségnek ez a bérfizetési kötelezettsége a férje részéről bérelt lakás tekintetében csak a közös háztartásban élés idejére terjed, ellenben nem terjed ki a férj részéről a feleség hozzájárulása nélkül több évre bérbe vett lakásnál arra az időre, a mikor a férj a lakást elhagyta, és a házassági együttélést megszakította, a hátrahagyott feleség pedig a lakást a maga. részére a hátralevő időtartamra megtartani nem kívánja. A felebbezési bíróság alperes háztulajdonost a felperes nő keresete értelmében az igényelt ingók kiadására kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabályok sértése miatt támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. Panaszolja alperes, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a bérleti jogviszony fennállását az alperes és a felperes közt azon az alapon ki nem mondotta, és erre nézve a tényállást meg nem állapította, hogy a lakás kulcsai a felperes birtokában vannak, a lakással ő rendelkezik, a negyedik szoba a házasság tartama alatt s a felperes ott léte alatt béreltetett ki a korábban kötött szerződés alapján, s felperes azt a negyedik szobát bérleti jogczímen vette használatba és állítása szerint azt ő bútorozta be. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési bíróság tényállásként azt állapította meg, hogy az eredetileg háromszobás lakást B. Henrik bérelte ki a 2*/. alatt csatolt okiratba foglalt szerződés feltételei mellett abban az időben, a mikor még felperes nem volt B. Henrik neje, s felperes csak a bérleti szerződési időtartam alatt B. Henrikkel való házassága megkötése után költözött a férjnek lakásába, és vitte oda a kiházasításul kapott ingóságait; továbbá tényállásként azt állapította meg, hogy a házasság tartama alatt a háromszobás lakáshoz a negyedik szobát is B. Henrik bérelte ki az alperestől, felperes pedig sem a 2'/. alatti