Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

17 bizonyítást elégtelennek találta; már pedig a felebezési bíróság a S. E. 64. §-ában előirt ezen indokolási kötelezettségének megfelelt, különösen kellőleg kifejtette azt, hogy K. Ferenez tanú vallomásának is hivatalos jelentésének egybevetésével miért fogadta el bizonyítottnak, hogy tanú a Kender-tó tervbe vett leboesátásáról előzetesen nem bírt tudomással és ahhoz előzetesen hozzá nem járult; az pedig, hogy a bíróság a tanúk vallomásával és a per egyéb adatainak tekintetbe vételével mit fogadott el, vagy nem fogadott el bizonyítottnak, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Hasonlóan alaptalanok felpereseknek az anyagi jog megsértésére alapított panaszaik is ; mert a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Ítéleti tényállása szerint, a felperesek által alperestől bírt haszonbérleményen I. r. felperes megbízásából fia ifj. B. János a gazdaság vitelében részt vett és ebben a minőségben rendelkezett, megállapítást nyert továbbá az is, hogy a haszonbérlet utolsó évében, 1903. év nyarán felperesek és ifj. B. János abban állapodtak meg, hogy a Kender-tó kiszárítása czéljából annak vizét lebocsátják, és hogy eme megállapodást, ifj. B. János, a h-i árvízmentesitő társulatnál elfoglalt igazgatói állásának felhasználásával a tó vizének szokatlan menynyiségben való lebocsátásával foganatosította, a nélkül, hogy a vizlebocsátást az ármentesítő társulat érdeke szükségessé tette volna, és hogy a szabályzatilag erre első sorban hivatott társulati mérnök a víz lebocsátásához előzetesen hozzájárult volna; végül hogy a víz lebocsátása következtében, ehhez járulván a nyári hőség, a tó kiszáradt és abból a halak teljesen kipusztultak. Minthogy eme tényállás szerint, a tó vizének lebocsátása a haszonbérlő társaknak, a tó szándékos kiszárítására irányuló előzetes megállapodására vezethető vissza, a haszonbérlő pedig a haszonbérleményen tett minden változtatásért, ami jogos érdekének megóvása szempontjából nem szükséges, ha abból a tulajdonosra kár háramlott, még akkor is felelős, ha a károsító tény nem közvetlen a haszonbérlő, hanem az ő kezdeményezésére vagy hozzájárulásával más által, az állásával egybekötött rendelkezési jog felhasználásával követtetik el: annálfogva alperes károsodása felperesek károsító tényével okozati összefüggésben állván, az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a Curiai határozatok. XI, köt. 0