Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

[5 A felebbezési biróság felperest nötartás iránti keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással : A felebbezési biróság Ítéletét a felperes támadta meg a S. E. 185. §. a) pontja alapján felülvizsgálati kérelemmel, és panaszainak lényege az, hogy a biróság jogszabály sértésével utasította el a keresetet abból az indokból, hogy a házas felek az életközösséget nem szakították meg, együtt laknak és egy háztartásban élnek, ez az indokbeli tényállás pedig jogszabály sértésével van megállapítva. E panaszok alaposaknak találtattak. A felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint a peres felek házastársak s a felperes házában együtt laknak. A felebbezési tárgyalásnál módosított kereset arra van alapítva, hogy felperes az alperessel egy házban lakik ugyan, de ez utóbbi egyáltalán nem gondoskodik a felperes eltartásáról, a házi szükségletekre mit sem fordít, s azért kérte a felperes az alperest ideiglenes nötartás czimén havi 120 koronában marasztalni. A biróság a kihallgatott tanúk vallomásának tartalmát az ítélet indokaiban felsorolja ugyan, de ki nem jelenti sehol azt, hogy a vallomásokban foglalt tényekből mit tart vagy nem tart bizonyítottnak és megállapított tényállásnak csak azt veszi, hogy a peres felek a házassági életközösséget nem szakították meg, együtt laknak, egy háztartásban vannak és alperes gyakran étkezni a vendéglőben is megfordul. Minthogy jogszabály az. hogy a férj a feleségét társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő tartásban részesíteni köteles, a mely tartás alatt nem pusztán az egy fedél alatt való együtt lakás, hanem az élelmezés, ruházat, gyógykezeltetés és egyéb szükséglet is értendő; minthogy továbbá a kereset a fentiek szerint arra van alapítva, hogy ámbár a peres felek a felperes házában együtt laknak, de alperes a neje eltartásáról egyáltalán nem gondoskodik, a házi szükségletekre mit sem fordít, vagyis a nő élelmezését, ruházását s egyéb szükségletek fedezését tőle megvonja, s ha ezek a tényállítások valók, akkor a peres felek állapota nem azonos jelentőségű a házassági életközösségnek minden irányban való fennállásával, és a felperes nincs elzárva attól, hogy az élelmezésére, ruházatára s egyéb szükségleteire megkívántató pénz-