Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
13 képest a haszonélvezet avagy a jövedelem addig az ideig, míg végrehajtás alá vonatik avagy lefoglaltatik, illeti meg T. Sándort; következésképen az eddig az ideig esedékes jövedelem, nevezetesen a jelen igényperre kihatóan a foglalás napjáig esedékes birói letéti kamat, tekintet nélkül arra, hogy az T. Sándor által tényleg már felvétetett vagy elhasználtatott-e, T. Sándor korlátlan tulajdonának tekintendő, ellenben az attól az időtől esedékes jövedelem az, a mitől T. Sándor a korlátozásnál fogva elesik. A felebbezési biróság nem mellőzte azt, hogy az illető öO.ooO koronára T. Károly nem végrehajtási úton alzálogjogi előjegyzést nyert; azonban jogilag helyes a felebbezési bíróságnak az az indokolása, hogy a közönséges alzálogjogi előjegyzés a végrehajtás alá vonással avagy lefoglalással jogilag nem azonos. Ezeknél fogva a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felperest keresetével elutasította. ^Kir. Guria I. G. 224/1905. 1905 szeptember 13.) 2259. Jogviszony megállapítási keresetnek nincs helye, ha felperest az alperes tartja teljesítésre kötelezettnek és felperesnek, a ki a kötelezettséget tagadja, módjában áll, bevárva az alperesnek teljesítésre irányuló keresetét, joo, fen tartassal teljesíteni, illetőleg, a teljesítés tárgyat birói letétbe helyezni. (S. E. 16. §.) ÜgyáUcvs: H. B. bérbe vette V. P.-tól mint szinházbérlő és igazgatótól az illető szinház ruhatárát. A színházépület átalakítás alá kerülvén, a szerződő felek között vita támadt az iránt, vájjon H. B. az írásbeli szerződés értelmében köteles-e az átalakítás tartama alatt bért, jelesül az 1905 május 1-én esedékes bérrészietet megfizetni vagy nem. Ennek a vitás kérdésnek előzetes birói eldöntése szempontjából H. B. még a fizetési határnap bekövetkezte előtt keresetet indít V. P. ellen, kérvén ítéleti leg kimondani, hogy ő erre nem köteles. Alperes nem ellenzi, hogy a köztük fennálló vitás kérdés itéletileg eldöntessék, de kimondani kéri, hogy felperes tartozik fizetni. A felebbezési biróság a szerződés értelmezésébe és a vitás kérdés megbirálásába bocsátkozván, kimondotta, hogy felperes a bért megfizetni köteles, ellenben a kir. Curia felperest felülvizsgálati kérelmével s egyszersmind keresetével elutasította és költségben marasztalta a következő indokolással:
