Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
g denike a közös tulajdonukat képező ingatlan vételárának az őt megillető részét a másik félre való tekintet nélkül felveheti és nyugtathatja. Téves tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy felperesnek, ki nejének lejárt tartozásáról tudomással birt, nem volt joga ahhoz, hogy a közös ingatlan vételárából nejének előzetes kielégítését tűrje s ha tűrte, a nő hitelezőivel szemben felelősséggel tartoznék; mert ilyen kötelezettség a házastársakra nézve fenn nem áll, s a mennyiben az egyik házastárs a vevő által az őt illető vételárra nézve már kielégíttetett, a hitelező a másik házasfelet megillető vételárból, még ha a tartozás fennállásáról tudomással birt volna is, kielégítést nem igényelhet. Minthogy azonban a felebbezési bíróság Ítéletében a tényállás abban az irányban nincs megállapítva, hogy a vételárnak milyen hányada illette a házasfelek mindenikét, mennyi volt az eladó házasfelek kezeihez fizetendő tiszta vételári összeg, menynyit vett fel ebből a végrehajtást szenvedő a vevőtől, és mennyi az az összeg, a melyet a végrehajtást szenvedő költségek fejében engedett át a felperesnek a közjegyzői okirat szerint? s így a tényállás hiányossága miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem alkalmas, ezeknél fogva a S. E. 204. §-a alapján a felebbezési biróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot további megfelelő eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 775/1904. 1905 augusztus -29.) 2250. A hitelező követelése azzal, hogy az általa és az adós által kiállított váltónak a hitelintézet részéről leszámítolt értékét jogfentartás nélkül vette fel követelésének törlesztésére, megszűnvén, a követeléshez való joga nem éled lel az által, hogy utóbb a váltót ő volt kénytelen a hitelintézetnél beváltani. A felebbezési biróság alpereseket kölcsön és ügyvédi díjakról kiállított kötelezvény alapján 1200 K-ban marasztalta, ellenben felperest 400 K iránt keresetével, a kir. Guria pedig alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel és felperest csatlakozási kérelmével elutasította, és pedig a csatlakozásra nézve a következő indokokból:
