Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

LXIII fogamzási időben feslett életmódot folytatott, a bíróság jogszabály sértése nélkül mellőzhette annak megállapítását, hogy alperes a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg közösült-e vagy sem. 2364. 194. Állandóan követett jogszabály az, hogy törvénytelen gyermek tartása iránti perekben az apaság kimondása vagy a tartási kötelezettség megállapítása csak az Ítéleti indokban nyerhet megoldási, ellenben külön kereseti kérelem tárgyává nem tehető. 2371. 206. A természetes atya csak annyit tartozik fizetni, a mennyi a törvénytelen gyermek tartására okvetlenül szükséges ; az a körülmény tehát, hogy a természetes atya vagyoni viszonyai az előző marasztaló ítélet meghozatala óta javultak, a tartásdíj felemelésére alapul nem szolgálhat, 2397. 248. A törvénytelen gyermek természetes atyja az ő vagyoni viszonyainak és az anya társadalmi állásának mérlegelésével csak annyi tartásdíjat köteles fizetni, a mennyi a gyermek eltartására elegendő és egymagában az a körülmény, hogy a marasztaló itélet meghozatala óta a természetes atya vagyoni viszonyaiban előnyös változás állott be, a megítélt tartásdíjnak felemelésére jogos alapul nem szolgálhat. 2427. 302. A törvénytelen gyermek anyjának elhalálozása után a természetes atya ellen járó tartásdíj nem a gyermek mindenkori gondviselője és eltartója, hanem a kiskorú törvénytelen gyermek részére gyámhatóságilag kirendelt vagy kirendelendő gyám kezéhez Ítélendő meg. 2454. 353. A természetes atya a tartásdíjnak fizetésére a 12—14 éves életkort meghaladt törvénytelen gyermek részére is, még pedig bizonytalan időre kötelezhető, ha a gyermek oly betegségben szenved, melynél fogva munka- és keresetképtelensége ezen életkoron túl is fennálland. 2466. 370. XXIV. AZ ÖRÖKLÉSI JOG. A hagyatéki tárgyalás adataival szemben a perben bizonyítás és eldöntés tárgyát képezheti az, hogy valamely hagyatéki vagyont az illető igénylő nem a hagyatéki eljárás rendjén kitüntetett jogczímen, hanem ettől eltérő szerződésszerű megállapodás alapján vett át. 2257. 9. Az özvegy a hozomány visszakövetelésére nézve más hitelező követelése előtt elsőbbséggel nem bírván, azt az örökösök ellen csak ép úgy érvényesítheti, mint bármely más hitelező. 2257. 9.