Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

XXXI A szövetkezet által kötött kölcsönügylet, ha a kötelezvényből más ki nem tűnik, a K. T. 261. §-a szerint a kereskedelmi üzlete folytatásához tartozónak tekintendő. !2í5S12. 221. Ha a cséplőgép vétele iránt létrejött szerződésben kiköttetett, hogy a rendeltetési helyre szállítás veszélye és költsége vevőt terheli és hogy eladó köteles saját költségén a gépet rendeltetési helyén üzemképes állapotba hozni, eladó tartozik a gépet, hacsak ez nem a szállítás közben romlott meg, a rendeltetési helyén saját költségén a maga egészében üzemképes, tehát mindenképen hibátlan állapotba hozni, és így addig, míg ez meg nem történt, a vevő jogilag nem is jutott abba a helyzetbe, hogy a gépet megvizsgálni és átvenni tartoznék. 2415. 276. Ha vétel tárgya egyedileg- meghatározott árú volt és eladó ugyanannak az árának átadását azzal az ürügygyei. hogy nem ezt az árút adta el, megtagadta, vevő a vételár fizetése iránti készségét kimutatni és az utólagos teljesítésre alkalmat nyújtani többé nem tartozik, hanem az adott foglaló kétszeresét követelni jogosult. (K. T. 277. §.) 2417. 281. Az olyan társaság, mely nem akként terveztetett, hogy a társaság kötelezettségeért a tagok egy része csak betétjével és többi része minden vagyonával felelős, és hogy a társaság czégül a tagok valamelyikének nevét a társas viszony feltüntetésével fogja használni, a K. T. 13. és 125. §§. útmutatásához képest jogilag nem tekinthető betéti társaságnak, hanem ama törvény 62. §. szerint alkalmi egyesületnek. 243<>. 3 Ki. A bérbeadó, aki a bérlő alkalmi egyesületnek maga is tagja, a K. T. 62. §. értelmében, a bér szempontjából nem tekintendő harmadik személynek, hanem egyetemleges adóstársnak ; kovetkezéskép, ha bérkövetelésének kiegyenlítésére az alkalmi egyesületnél kielégítési alap nincs, közte és az egyesület többi tagjai között, ellenkező szerződési megállapodás hiányában, kölcsönös megtérítésnek egyenlő arányban, tehát fejenkéníi részekben megosztottan van helye, aminek jogszerű következménye az is, hogy a megosztott részek behajtatlansága esetében további hasonló megosztásnak van helye. 2430. 316. A közkereseti társaság akkor, a mikor a társaság jogairól és kötelezettségeiről van szó, tehát a perben fél gyanánt is, szó szerint változatlanul akként nevezendő meg, a mint a czégjegyzékbe be van jegyezve. 2449. 342.