Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
86 csakis a jelzett czímekre vonatkozó biztosításnyujtás feltétele mellett folytatható. Kétségtelen ugyan, hogy az, ki a szabadalom tulajdonosásának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát előállítja, forgalomba hozza, vagy tiltott módon használja, a szabadalombitorlás kihágását követi el, azonban csak akkor, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát törvényes alapon szerezte meg, holott alperesnek szabadalma törvényben nem gyökerezett, mivel az, az iratok mellett fekvő 58/897. sz. Ítélet szerint a m. kir. szabadalmi tanács által a karvédőre vonatkozó részében újdonság hiánya miatt megsemmisíttetvén, eme Ítéleti rendelkezés hatályában a szabadalom engedélyezésére is visszahat, miből következik, hogy alperes a szabadalmat nem törvényes alapon kérelmezte. A dolog ily állásában a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn alperessel szemben az idézett rendelet 47. §-át alkalmazta és pedig annál kevésbbé, mert a §-ban említett szégyen alatt nem annyira valamely meggyalázás, hanem a bitorlási eljárás által az illetőt alaptalanul ért zaklatás értendő, a mely bírság jellegével bíró pénzösszeg által kártalanítandó. A mi a kárt illeti, az rendszerint jogtalan cselekmény vagy mulasztásból származik; minthogy pedig a fentiek szerint alperes szabadalmát nem törvényes alapon szerezte s ekként az általa folytatott szabadalombitorlási eljárás is jogtalan cselekménynek tekintendő, a felebbezési bíróság akkor sem sértett jogszabályt, midőn felperes kártalanítási igényét jogos alapon nyugvónak elfogadta, az 1884 : XVII. t.-cz. rendelkezései pedig felperes igényét nem érintik s eme törvény rendelkezéseire alperes a kereseti igénynyel szemben védelmet nem alapíthat. (Kir. Guria I. G. 250/1905. 1905 november 15.) • 2303. A zárgondnok hivatása kizárja, hogy a zárgondnok a hitelezők egyikének érdekéhen bármelyik más foglaltató hitelező ellen igénykeresettel felléphessen. A felebezési bíróság K. K. ügyvédnek mint végrehajtási ügyben kirendelt zárgondnoknak keresete alapján a lefoglalt ingókat végrehajtás alól feloldotta, ellenben a kir. Guria felperest keresetével kereshetőségi jog hiányában elutasította a következő indokolással:
