Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
77 S minthogy a felebbezési bíróság megállapította, hogy a felperestől alperesre átruházott követelés 1825 korona 81 fillér erejéig beszámítás következtében már az engedményezés előtt megszűnt, és a felperes ezt tudva engedményezte a követelést, viszont alperesnek erről a körülményről tudomása nem volt s így felperes mint rosszhiszemű fél ez összeg erejéig szavatossággal tartozik, mert különben ez összeg erejéig jogtalanul gazdagodnék ; minthogy továbbá az engedményezett követelésből megszűnt összegnél a felperes által fedezetlennek állított és keresetbe vett 998 korona 63 fillér kisebb és így ez az összeg még fennállása esetén sem volna a felperes részére megítélhető: nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság akkor sem, midőn az engedményezett követeléssel felmerült költségek átvállalásának kérdését közömbösnek jelentette ki és a vonatkozó tényállás megállapítását mellőzve, felperest keresetével elutasította. (Kir. Curia I. G. 242 1905. 1905 november 8.) 2298. Az igazolással élő fél ellenie le a tárgyalásról elmaradván, énnek csak az a jogi következménye, hogy az igazolási kérelem alapjául szolgáló tényeket valóknak ismerte el, azonban az, hogy a mulasztás vétlen volt-e? lihátaiból vizsgálandó. Az a mulasztás, melyet az ügyvéd elkövetett azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem ellenjegyzése egyéb ellenjegyzések megtétele mellett, véletlenül elmaradt, vétlennek nem tekinthető. A kir. Curia felperes igazolási kérelmét elutasította s ugyanannak ujabb felülvizsgálati kérelmét visszautasította a következő indokolással: A S. E. 189. §-a szerint a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881. évi LIX. t.-cz. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak akkor van helye, ha a mulasztó fél hitelt érdemlően kimutatja, hogy mulasztása vétlen volt; az a mulasztás azonban, melyet a fél megbízottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. Az igazolás kérdésének tárgyalására az alperes nem jelent