Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

55. előtti hosszabb időről követelt tartásdíj csak abban a/ esetben ítélhető meg, ha a tartás követelhetésére jogosult fél késedelmes fellépésének elfogadható indokát előadja, illetve bizonyítja. Ha felperes az elsőbiróság előtti tárgyalásim okiratol csatolt, melyben a keresetben nem foglalt tények fordulnak «'lő és a mely a tárgyaláson meg nem jelent alperessel közölve nem volt, a S. E. 54. §-ának 4. pontja értelmében az elsőbiróságnak kötelessége, a csatolt okiratot másolatban az alperessel közölni és alperest az ügy tárgyalására újból megidézni. Ügyállás: Z. Teréz törvénytelen gyermek tartása iránt pert indított M. A. ellen. Alperes, a tárgyalásra meg nem jelenvén, a kir. járásbíróság a kereset értelmében marasztalta, azonban a kereset beadása előtti tartásdíjra nézve felperest elutasította. Felperes az Ítéletnek ezt a részét felebbezte, a felebbezési bíróság azt helybenhagyta, ellenben a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelme következtében mindkét alsóbiróság Ítéletét a kereset beadása előtti időre követelt tartásdíjra vonatkozóan feloldotta és a kir. törvényszéket, utasította, hogy a kir. járásbíróságot további eljárásra utasítsa a következő indokolással: Alaptalan agyán a felperes felülvizsgálati kérelmében felhozott az a panasz, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy alperesnek a tárgyaláson való meg nem jelenése daczára is meg nem Ítélte, a gyermek születésétől a kereset beadásáig járó időre, a gyermektartásdíjat. Alaptalan pedig azért, mert a S. E. 50. §-a értelmében alperesnek az első tárgyalásról való elmaradása esetében csak is az következik, hogy a felperes szóbeli tényállításai, melyek alperessel a keresetben közölve voltak, s melyek felperesnek egyéb előadásai által le nem rontvák, valóknak tartandók, de az anyagi jogszabályok akkor is alkalmazandók, ha alperes a tárgyalásról elmarad; már pedig az általánosan követett birói gyakorlat szerint a kereset beadása előtti hosszabb időről követelt tartásdíj a jogosított fél részére csak abban az esetben ítélhető meg, ha a tartás követelhetésére jogosult fél késedelmes fellépésének elfogadható indokát előadja, illetve bizonyítja, felperes azonban keresetében olyan tényeket nem hozott fel, melyek a kereset megindítását megelőző hosszas időn át késedelmes fellépését menthetnék: ily tényállítások nélkül alperes meg nem jelenése